Veress Dávid fordításában élvezhetik a magyar olvasók az izlandi író, Bergsveinn Birgisson lírai kisregényét, amelyben az alapvető konfliktus a szeretett nő és a szeretett vidék között tételeződik. A kisregény egyetlen levél, egy kései vallomás. A főszereplő a vidéki Izlandon élte le életét: Bjarni   [>>>]

Veress Dávid fordításában élvezhetik a magyar olvasók az izlandi író, Bergsveinn Birgisson lírai kisregényét, amelyben az alapvető konfliktus a szeretett nő és a szeretett vidék között tételeződik. A kisregény egyetlen levél, egy kései vallomás. A főszereplő a vidéki Izlandon élte le életét: Bjarni Gíslason mindig is szorgalmas és megbízható emberként vett részt a közösség életében, a vidéki szövetkezetben ő felelt a juhok fertőtlenítéséért és a szénaellátásáért, munkája nélkülözhetetlen volt. A férfi felelősségteljesen látta el feladatát, magánéleti szeretetlenségét a juhok és a táj iránti rajongásába oltotta. A regény egy levél, egy el nem küldött misszilis, melynek címzettje az írás idején már nem él. Helga halála készteti arra az idős Bjarnit, hogy számot vessen, hogy feltárja maga előtt élete mozgatórugóit, azokat az okokat, amelyek arra késztették, hogy ne menjen a városba a szeretett nő után. Bjarni Gíslason ugyanis mogorva és rideg feleségével osztotta meg életét, de a szomszédban lakó Helgával lassan közelebb kerültek egymáshoz. A falu természetesen rögtön a szájára vette őket, Bjarni felesége is elkezdett gyanakodni. Amikor egy forró együttlét után Helga a terhesség jeleit veszi észre magán, maga mögött hagyja a fojtogató vidéket, és a városba költözik, Bjarnit is erre biztatja utolsó levelében, így végre boldogan együtt lehetnének. A férfi végül marad a munkájánál és hideg feleségénél, nem mer esélyt adni magának a boldogságra. A lírai vallomásban a zord észak morózus és látszólag néma arca tárulkozik fel, amely, ahogy maga a vulkanikus sziget, fortyogó érzelmeket rejt magában. A kisregényt széles körben érdemes ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]