A regény alapjául szolgáló események a modern történelem egyik legsötétebb fejezetét, az 1933-as náci könyvégetéseket idézik fel. 1933. május 10-én, alig néhány hónappal Hitler hatalomátvétele után, a náci érzelmű egyetemi hallgatók Németország szerte máglyára vetették a németellenesnek bélyegzett   [>>>]

A regény alapjául szolgáló események a modern történelem egyik legsötétebb fejezetét, az 1933-as náci könyvégetéseket idézik fel. 1933. május 10-én, alig néhány hónappal Hitler hatalomátvétele után, a náci érzelmű egyetemi hallgatók Németország szerte máglyára vetették a németellenesnek bélyegzett könyveket. A központi akció Berlinben, az akkori Opernplatzon (ma Bebelplatz) zajlott, a Humboldt Egyetem és az Állami Operaház közvetlen szomszédságában. Az eseményt Joseph Goebbels propagandaminiszter irányította, aki beszédében a zsidó intellektualizmus korszakának végét hirdette meg. Csak azon az éjszakán Berlinben több mint húszezer kötetet égettek el.*** A listákat Wolfgang Herrmann könyvtáros állította össze, célba véve a zsidó, marxista, pacifista és dekadens írókat. A máglyára vetett művek között többek sorában Sigmund Freud, Erich Maria Remarque, Albert Einstein, Erich Kästner lettek a tűz áldozatai. Az író, Daisy Wood ennek a borzalmas időszaknak állított mementót regényében, amelynek két idősíkon játszódó cselekményét egy sötét titkokkal terhelt családi örökség köti össze. 1933-ban Freya Miller, a fiatal, tehetséges jelmeztervező, a berlini kabarévilág csillogó, a nácik szemében azonban elfajzott közegében dolgozik. Élete akkor vesz veszélyes fordulatot, amikor végignézi a könyvégetést. Nem bírja elviselni a kultúra elpusztítását, ezért csatlakozik egy titkos hálózathoz, amely megpróbálja kimenteni a betiltott műveket a könyvtárakból és magángyűjteményekből, mielőtt azok a lángok martalékává válnának. A fiatal nő a kabaré jelmezei között és a saját ruháiba varrva rejtegeti a tiltott könyveket és dokumentumokat. A történet során egyre mélyebbre merül az ellenállásban, miközben barátai és kollégái sorra tűnnek el a náci rezsim sötétségében. A másik szál központi alakja Maddie, a Los Angelesben élő ambiciózus újságíró, akinek élete karrierjében, magánéletében is válságos időszakba kerül. Amikor imádott nagyapja, Bernard meghal, Maddie-re marad egy régi, kopott német nyelvű napló és egy titokzatos, háború előtti könyv. Az újságíró nyomozásba kezd és a napló lesz a két idősíkot összekötő elem. A kézzel írt dokumentum tartalmazza Freya feljegyzéseit az 1930-as évekbeli Berlinről. A bejegyzések nemcsak a nácik felemelkedését és a könyvégetéseket örökítik meg, hanem egy titkos családi kapcsolatot is sugallnak, amiről a nagyapa, Bernard, soha nem beszélt. A napló mellett talált könyv egy olyan mű, amelyet Freya mentett meg a máglyától, és azért is különleges, mert olyan személyes üzeneteket, nyomokat rejt, amelyek Maddie-t egészen Berlinig vezetik, hogy kiderítse az igazságot a nagyapja múltjáról, megtudja ki volt Freya és mi köze volt a nagyszülőjéhez Az ajánlásra érdemes regény arra is választ ad, hogyan képes az irodalom és az igazság túlélni a legvéresebb diktatúrákat is, és hogyan hatnak a múlt elhallgatott bűnei a következő generációkra. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]