A háromszerzős monográfia nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a megyei jogú városok történeti fejlődésének és településmorfológiájának egységes módszertan szerinti bemutatását. A három, a szakmájában nagyra becsült és elismert kutató, Csapó Tamás, Lenner Tibor és Kovács Gábor már korábban is   [>>>]

A háromszerzős monográfia nem kisebb célt tűzött ki maga elé, mint a megyei jogú városok történeti fejlődésének és településmorfológiájának egységes módszertan szerinti bemutatását. A három, a szakmájában nagyra becsült és elismert kutató, Csapó Tamás, Lenner Tibor és Kovács Gábor már korábban is foglalkozott a megyei jogú városokkal, s A magyar városok településmorfológiája (az Új Könyvek nem ismertette), illetve a Budapest településmorfológiája (201515063) után a megyei jogú városokat is összegyűjtik, s hasonló elvek és módszertani megközelítések szerint bemutatják. A szerzők törekedtek arra, hogy a jelenlegi állapotokat megelőzően is feltáruljon mindaz, ami a városokat, azok bel- és külterületeit jellemezte, ezért mindenekelőtt egy történelmi bevezetővel indítják monográfiájukat, amikor és ahol tudtak, a korabeli térképek és kataszteri nyilvántartások alapján rekonstruálták a városokat. Ezt követi minden esetben a jelenlegi folyamatok és állapotok értő elemzése. Az 1990. évi LXV. Önkormányzatokról szóló törvény minden ötvenezer fő fölötti városnak megadta a lehetőséget arra, hogy megyei jogúvá válhasson, ahogy azt a bevezetőből megtudjuk, s így 1990. december 1-től huszonháromra emelkedett az ilyen jogállású városok száma, melyek a kötetbe ábécérend szerint kerültek be. Békéscsaba, Debrecen, Dunaújváros, Eger, Érd, Győr, Hódmezővásárhely, Kaposvár, Kecskemét, Miskolc, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Pécs, Salgótarján, Sopron, Szeged, Székesfehérvár, Szekszárd, Szolnok, Szombathely, Tatabánya, Veszprém és Zalaegerszeg noha igen eltérő képet mutat, melybe a földrajzi elhelyezkedés, valamint a különböző történelmi korok is tevékenyen belejátszanak, a szerzők minden esetben a város településfejlődését, annak kialakulását és beépülését, valamint funkcionális szerkezetét is felvázolják. A City, a szubcentrumok, az egyetemi negyedek, az ipari kerületek, a zöldterületek, a kertek és zártkertek, valamint a lakóterületek sajátos mintázata rajzolódik így ki. A nagy ívű összefoglalást a térképek és az adatgazdag táblázatok teszik teljessé, a kötet végén az irodalomjegyzéket találjuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]