A huszadik század első nagyobb népirtásának számít az 1915-ös örmény genocídium, melynek során az oszmán-törökök becslések szerint másfél millió örményt deportáltak, majd gyilkoltak meg. "A sivatagban élhetnek, de másutt sehol" - mondta annak idején az örményekre Talat pasa, s ez az idézet jól   [>>>]

A huszadik század első nagyobb népirtásának számít az 1915-ös örmény genocídium, melynek során az oszmán-törökök becslések szerint másfél millió örményt deportáltak, majd gyilkoltak meg. "A sivatagban élhetnek, de másutt sehol" - mondta annak idején az örményekre Talat pasa, s ez az idézet jól jelképezi a korabeli oszmán politikai elit gondolatmenetét. És bár számos bizonyíték létezik az első világháború alatt történtekre, a népirtás egy évszázad távolából is viták tárgyát képezi. Az események örmény és török narratívája merőben eltérő, sőt Törökország máig nem hajlandó elismerni annak megtörténtét. A magyar olvasóközönség, aki a tragédiát eddig csak irodalmi élményeken keresztül ismerhette meg - gondoljunk csak Franz Werfel A Musza Dagh negyven napja (201514371) című regényére -, most találkozhat először átfogó, objektivitásra törekvő, monografikus, ám széles közönségnek szóló történeti munkával e témában. Az örmény származású amerikai történész, Ronald Grigor Suny - a fennmaradt levéltári források és túlélők emlékezései alapján - arra keresi a választ, hogy miért és hogyan történtek meg a tömeggyilkosságok. A bevezetésben röviden felvázolja, mi is történt 1915-ben, majd ír a forrásokról. Ezt követően, részletekbe menően ismerteti az előzményeket: a soknemzetiségű Oszmán Birodalom viszonyait, az örmények 1915 előtti történetét, a nagyhatalmakkal való viszonyát, a századforduló örmény forradalmárait, az ifjútörök mozgalmat és az 1909-es ellenforradalmi eseményeket, valamint a Nagy Háború következményeit. Ezt követi a deportálás menetének részletes ismertetése, majd megismerhetjük a népirtás kivitelezését és utóéletét. A szöveget fekete-fehér fotók és térképvázlatok kísérik. A hiánypótló kötetet válogatott személynév- és helynévmutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]