történelem (mint irodalmi műfaj) ; magyar irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, magyar irodalom ; magyar emlékiratok ; magyar irodalom, memoárok ; memoárok, magyar irodalom ; magyar irodalom, naplók ; naplók, magyar irodalom ; emlékiratok
Az utóbbi években szép számmal jelentek meg a vészkorszak túlélőinek memoárjai, melyek elsődleges forrásként szolgálnak a korszakkal foglalkozó történészeknek, továbbá segíthetnek megérteni és megismerni a szélesebb olvasóközönségnek is a tárgyalt időszakot. Ha nem is tudnak arra választ adni,
[>>>]
Az utóbbi években szép számmal jelentek meg a vészkorszak túlélőinek memoárjai, melyek elsődleges forrásként szolgálnak a korszakkal foglalkozó történészeknek, továbbá segíthetnek megérteni és megismerni a szélesebb olvasóközönségnek is a tárgyalt időszakot. Ha nem is tudnak arra választ adni, hogyan és miért fordult ki magából a magyar lakosság jelentős része, megmutatva addig részben elnyomott vadállati oldalát, a tragédia emlékének életben tartása lehetőséget biztosít arra, hogy a jövőben elkerüljük a hasonló helyzeteket. Dr. Nádor György visszaemlékezése eredetileg 1945-ben jelent meg, tehát egy valóban friss, még az átéltek izgalmait és traumáját magán hordozó szövegről beszélhetünk. Brassainé Balogh Judit bevezető sorai ismertetik a szerző életútját: Nádor miután túlélte (családjából szinte egyedül) a borzalmakat, a szocializmusban is csalódott, 1956-ot követően őt és feleségét elkezdik mellőzni munkahelyükön, majd a kivándorlás mellett döntenek. A filozófia professzora először Heidelbergben kap állást az egyetemen, majd Angliába költöznek tovább, ahol antikvár könyvesboltot nyitnak, de Nádor a tudományos művek publikálását a későbbiekben sem szakítja félbe. Botos János tanulmánya részletesen felvázolja a történelmi hátteret, belőle megismerhetjük a 30-as, 40-es évek magyar állapotait. Nádor György memoárjából megelevenednek a munkaszolgálatosok keserves körülményei, a sáncásásra összefogott és kivezényelt budapesti zsidók szenvedései, majd a Vadász utcai élet (először a 29-es, majd a 31-es szám alatt), ahol bár viszonylag biztonságban voltak a svéd követségnek köszönhetően, a túlzsúfoltság, az éhezés és Budapest ostroma miatt állandó veszélynek voltak kitéve. Az alig 100 oldalas memoár a szovjetek felszabadítása feletti örömmel és bizakodással ér véget. A könyv megindító és felkavaró kordokumentum és értékes történelmi forrás, történészek mellett érdemes széles körben ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]