A brit birodalom főrabbija e könyvében azt a kérdést boncolgatja, amely a 17. század óta foglalkoztatja a gondolkodókat: hogyan viszonyul egymáshoz a tudomány és a vallásos hit. Nézete szerint az új ateizmus durva vallásellenessége nem csak a hitnek, a tudománynak is árt, és főleg a nyugati világ   [>>>]

A brit birodalom főrabbija e könyvében azt a kérdést boncolgatja, amely a 17. század óta foglalkoztatja a gondolkodókat: hogyan viszonyul egymáshoz a tudomány és a vallásos hit. Nézete szerint az új ateizmus durva vallásellenessége nem csak a hitnek, a tudománynak is árt, és főleg a nyugati világ jövőjének. Éppen azért írta meg ismeretterjesztő célzatú könyvét, hogy bizonyítsa, a két tudatforma nem csupán összeegyeztethető, hanem kompatibilis egymással; ketten együtt – vagyis kéz a kézben – alkotják azt a két létfontosságú perspektívát, amelyek segítségével az ember három dimenziós mélységében láthatja az univerzumot. A kettő közötti kreatív feszültség teszi lehetővé, hogy az ember két lábbal álljon a fizikai valóság talaján, és közben ne veszítse el lelki érzékenységét. A tudomány alkotórészeire bontja a dolgokat, a hit meg rámutat, hogyan kapcsolódnak össze az alkotóelemek. A tudomány szétszedi a dolgokat, hogy megvizsgálja, hogyan működnek, a vallás összerakja a dolgokat, hogy megnézze, mit jelentenek. A tudomány megtanít arra, honnan jövünk, a vallás megmagyarázza, miért vagyunk itt. A tudomány magyarázatot keres, a hit az értelmet keresi. A természet megértésének eszköze a tudomány, az emberi viselkedés megértésének eszköze a vallás. Jonathan Sacks könyve első részének fejezeteiben arról ír, hogy miért vélik az emberek a tudományt és a vallást összeegyeztethetetlennek. A második részben elmagyarázza, mit veszít az emberiség, ha megtagadja a hitet. Mivel a nyugati civilizáció a valláson alapszik, a vallás elvesztése a civilizáció alapját ingatja meg, így mindaz veszélybe kerül, ami az életet szabaddá és humánussá teszi. A harmadik részben a hitet fenyegető kihívásokkal foglalkozik, ezek: a darwinizmus, az igazságtalan szenvedés problémája (vagyis, hogy a jó emberekkel is történnek rossz dolgok), és hogy a vallás nevében sok gonoszságot követtek el a történelemben. A rabbi újra és újra állást foglal a tudomány és a hit összetartozása mellett, és Einsteint idézi: „A tudomány vallás nélkül sánta. A vallás tudomány nélkül vak. Jonathan Sacks valamennyi állítása mindhárom egyistenhitű vallására vonatkozik, a zsidók, keresztények és muzulmánok hitére egyként. A színvonalas ismeretterjesztő stílusú, kifejezetten olvasmányos könyv szélesebb körű érdeklődésre tarthat számot. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]