1912-ben, Cherbourgban veszi kezdetét Tabea Koenig regénye. A tehetséges művészpalánta Valérie Massé ikertestvérével a kikötőben csodálja meg az éppen ott horgonyzó Titanicot. Azt mondja Jules-nek, hogy egy napon elmegy majd a Titanic fedélzetén Amerikába (ekkor még nem tudja, hogy ez már nem   [>>>]

1912-ben, Cherbourgban veszi kezdetét Tabea Koenig regénye. A tehetséges művészpalánta Valérie Massé ikertestvérével a kikötőben csodálja meg az éppen ott horgonyzó Titanicot. Azt mondja Jules-nek, hogy egy napon elmegy majd a Titanic fedélzetén Amerikába (ekkor még nem tudja, hogy ez már nem történhet meg, a hajó ugyanis ezen útja során elsüllyed), a testvére azonban tudja, hogy Valérie valójában Párizsba vágyik. Szintén művész szüleivel egy Raduille nevű kisvárosban élnek, bár ő mostanában csak két-három hetente van otthon, művészeti tanulmányait pedig a Colarossi magánakadémián folytatja. Kedvence a gipszszobrászat, de festéssel és korongozással is foglalkozik, és hogy kiegészítse szülei anyagi támogatását, heti három napon kézbesítőként dolgozik a postán. Ezen a nyáron aztán a szerelem is rátalál Valérie-re, Gabriel Pigalle, a postás fia személyében, ám a lány tudja, hogy ősszel Párizsba megy folytatni a festészeti tanulmányait, és fájdalmas lesz az elválás. Amikor aztán végre ott van Párizsban, valósággal elvarázsolja a város. Megkezdi a tanulmányait, megismerkedik híres művészekkel, többek között barátságot köt az ifjú Appolinaire-rel, aki bevezeti a művészszalonok világába. Csak ne hiányozna neki annyira Gabriel. A tanulással, gondtalan társasági élettel, kiállításokkal teli időszak aztán 1914 nyarán véget ér: kitör a háború, és Franciaország is hadba lép. Még előtte Gabriel meglátogatja egyszer Párizsban Valérie-t, és bár egy felejthetetlen éjszakát töltenek el együtt, mindketten tudják, hogy Gabriel haza fog térni, ő pedig Párizsban marad. Valósággal letaglózza a hír, mikor megtudja, hogy Gabriel megnősül, igaz, a férfi nem sokkal később a frontra indul, majd eltűnik egy ütközetben. Valérie pedig mindeközben Gabriel gyermekét hordja a szíve alatt, amiről a férfi persze nem tudott. De mi vár még rá a háborús Párizsban? Hogyan boldogul egyedülálló leányanyaként, miközben időnként zeppelin-támadások sújtják a várost? Hogyan ismerkedik meg Anna Coleman Ladd szobrászművésszel, akivel együtt háborús arcsérülteknek készítenek maszkokat? És hogyan változtatja meg Valérie életét az a súlyos sérülést túlélt katona, aki egyik nap a maszkkészítő ajtaján kopog Érdekes, jól megírt regény, melynek valóságalapja is van, hiszen Anna Coleman Ladd és segítői a háború alatt és után tényleg készítettek arcsérültek számára kézzel festett maszkokat, stúdiójuk pedig valóságos menedéke volt a „törött arcú férfiaknak (a regény utószavából az is kiderül, hogy a korabeli francia nyelvben a „gueules cassées kifejezést használták az arcsérültekre, melyet egy érintett, Yves Picot ezredes alkotott meg, amikor nem engedték be egy hadirokkantaknak rendezett összejövetelre). "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]