A mozaikos szerkezetű, novellisztikus kerekségű részekből összeálló, mégis széles epikai áradású történelmi regény az 1688-1697 közötti évtizedben játszódik a szétzilált Magyarországon. Ez a korszak többszörösen is átmeneti, sőt zűrzavaros volt: a török hódoltság utolsó éveit, a Habsburgok   [>>>]

A mozaikos szerkezetű, novellisztikus kerekségű részekből összeálló, mégis széles epikai áradású történelmi regény az 1688-1697 közötti évtizedben játszódik a szétzilált Magyarországon. Ez a korszak többszörösen is átmeneti, sőt zűrzavaros volt: a török hódoltság utolsó éveit, a Habsburgok hódításának kezdeteit, a kuruc-labanc összecsapások változó intenzitású harcait jelentette, és közvetlenül megelőzte a Rákóczi-szabadságharc kitörését. A nagy küzdelmek közötti évtized volt ez, amelynek története mégis teli van összecsapásokkal és viszályokkal. A regénynek négy Ī a korabeli társadalmat reprezentáló - főszereplője van, akik megtestesítik a nagytörténelem személyes perspektíváját, "alulnézetét".*** Az események centrumában Esze Tamás, a tiszaháti fölkelés vezéralakja áll, aki e regényes történetben az őszinte és tisztességes embert képviseli, akinek egy zavaros korban kell élnie. A második főszereplő özvegy Koháry Judit, aki a kor nő-fölfogásának elszenvedője, annak a korénak, amelyik a nőt alávetett szerepbe kényszerítette. A harmadik centrális szereplő báró Károlyi Sándor, aki előbb kuruc vezér, majd császári tábornok, ebben az időben Szatmár vármegye főispánja, aki majd elfogatja a hegyaljai fölkelés vezetőit, Esze Tamást és Kis Albertet. Végül a negyedik főszereplő Bíró Anna, a tanyasi lány, aki szinte mindenét elveszíti, csak női vonzerejét nem. Az ő kérdése, éljen-e csáberejével, hogy megmentse szeretteit, vagy maradjon az erény útján? A regény tehát egy évtized köznapi, "alulnézeti" történeteinek sokaságából áll össze, amely évtized azzal kezdődik, hogy a kiéheztetett várvédők, Zrínyi Ilona vezetésével kénytelenek föladni Munkács várát a császári hadaknak, és azzal végződik, hogy 1697-ben a kurucok elfoglalják Tokajt és Sárospatakot, miközben Savoyai Jenő Zentánál csatázik a törökkel. Ám a regény e történelmi kor köznapjait jeleníti meg szakadozott epizódjaiban, miközben az események sorát a társadalmi ellentétek keretezik és teszik dinamikussá: szegények és uraságok, kurucok és labancok, férfiak és nők, katolikusok és protestánsok szembenállása mutatkozik meg, és mindeközben megkezdődik a török hódoltság következtében elnéptelenedett területek idegenekkel való benépesítése. A regény voltaképp egy kalandos történelmi utazás epizódjainak freskóvá összeálló mozaikja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]