Cs. Szabó Sándor történelmi személyiségekről szóló életrajzi regényeinek sorában külön csoportot alkotnak a protestantizmus nagyjairól írt munkái (Luther, I-II., 2017, 2019), amelyek most trilógiává kerekednek. Az író kijelenti, testes könyve Kálvin életéről szól, nem a tanításáról, teológiai   [>>>]

Cs. Szabó Sándor történelmi személyiségekről szóló életrajzi regényeinek sorában külön csoportot alkotnak a protestantizmus nagyjairól írt munkái (Luther, I-II., 2017, 2019), amelyek most trilógiává kerekednek. Az író kijelenti, testes könyve Kálvin életéről szól, nem a tanításáról, teológiai nézeteiről vagy írásairól, csak az emberről; arról az emberről, aki nagy hatással volt az egész nyugati civilizációra. Az író rendkívüli hősét köznapi emberként láttatja, így kapnak például nagy szerepet életében a nők, az édesanyja, a felesége, a sógornője vagy titkos levelezőpartnere. Hogy Kálvin milyen jelentős személyiség volt, jelzi az is, hogy a regény szereplőinek jelentős hányada az európai művelődéstörténet fontos alakja, mint Theodor Béza, Kálvin munkatársa, Guillaume Budé, a humanista tudós, aztán Rotterdami Erasmus, Szervét Mihály, Ulrik Zwingli – valamennyien rajta hagyták szellemi ujjlenyomatukat a 16. századi Európán. Az élettörténet elején a kis Jean édesanyjával Szent Anna kegyhelyére zarándokol, hogy a szent közbenjárását kérjék a nagybeteg anya gyógyulásáért. Ám a sápadt, gyönge asszony nem sokkal a zarándoklat után meghal, apjukra hagyva három fiúgyermekét. Az író részletező történetmeséléssel 1523-tól követi hőse fordulatos életútját, attól kezdve, hogy Párizsba megy bölcsészetet tanulni. Cs. Szabó Sándor hiteles, aprólékosan kidogozott képet ad a korabeli Franciaországról, Svájcról, hőse életének helyszíneiről, érzékletesen festi le a kor hangulatát, a korabeli életmód sajátosságait, a kor emberi és szellemi légkörét. Érzékelteti, hogy hőse rendkívüli ember volt, bámulatos memóriával, ugyanakkor hallgatag és töprengő természetű volt, vívódó alkat, aki rájött, hogy saját helyét a világban és a feladatát akkor is vállalnia kell, ha az veszélyekkel jár. Az időrendi fejezetek csaknem önálló epizódokként adnak epikus töltésű közelképet Kálvin életének körülményeiről, eseményeiről, emberi környezetéről, szellemi épüléséről, arról, hogy miként hatottak rá a kor eszméi, és az ő eszméi miként hatottak a jövendő korra. Követi hősét Genfbe, a reformáció tanait kevéssel azelőtt elfogadó svájci városba, azután Strasbourgba, majd újra Genfbe. Cs. Szabó Sándor Kálvin haláláig rajzolja meg belletrisztikus módon az életút szinte minden rekonstruálható epizódját, de úgy, hogy abból fölsejlik a 16. századi Nyugat-Európa valamennyi jellegzetes vonása, a köznapi élet apróságaitól a szellemi élet forrongásáig. " [<<<]