Magyarország két világháború közötti külpolitikai törekvéseinek legfőbb célkitűzését a trianoni békeszerződésben rögzített államhatárok revíziója jelentette. Ennek - részleges - megvalósításához 1937-38 fordulóján került közel a magyar diplomácia, köszönhetően az európai változásoknak. Németország   [>>>]

Magyarország két világháború közötti külpolitikai törekvéseinek legfőbb célkitűzését a trianoni békeszerződésben rögzített államhatárok revíziója jelentette. Ennek - részleges - megvalósításához 1937-38 fordulóján került közel a magyar diplomácia, köszönhetően az európai változásoknak. Németország ugyanis erőteljes diplomáciai és katonai nyomást gyakorolt Ausztriára és Csehszlovákiára. Előbb elérte Ausztria bekebelezését, majd az Anschluss után Csehszlovákia szudétanémetek által lakott területeit szerezték meg, s ezzel megkezdődött Csehszlovákia feldarabolása. Az 1938. szeptember 29-i müncheni szerződés "kiegészítő nyilatkozatai" lehetővé tették Lengyelország és Magyarország számára etnikai alapú revíziós követeléseik megvalósítását. A magyarok be is jelentették területi igényeiket, ám a csehszlovák küldöttséggel folytatott komáromi tárgyalások, október 10-14. között nem vezettek eredményre. Végül azonban mindkét fél elfogadta az olasz-német döndőbíráskodást. A Ribbentrop német és Ciano olasz külügyminiszterek elnökletével, 1938. november 2-án, a bécsi Belvedere palotában kihirdetett döntés értelmében 11 927 km terület tért vissza Magyarországhoz, több mint egymillió lakossal (később, egy határmegállapító bizottság tisztázta a döntés ellenére vitatott kérdéseket). A szlovákokat megdöbbentettre a döntés, hiszen nemcsak legértékesebb mezőgazdasági területeiket veszítették el, hanem olyan települések is Magyarországhoz kerültek, mint Munkács vagy Kassa. A területek visszacsatolása november 5. és 11. között történt meg. Jelen, Szarka László, Sallai Gergely és Fedinec Csilla által összeállított kötet az első bécsi döntés nemzetközi diplomáciatörténeti forrásaiból nyújt alapos válogatást, magyar nyelven. A forrásokat felvezető tanulmány alapos historiográfiai áttekintést nyújt, majd olyan témákat mutat be, mint a bécsi döntés végrehajtása és a katonai közigazgatás, a döntőbírósági határozat következményei a bilaterális bizottságokban, a csehszlovák telepesek helyzete, illetve a ruszin-ukrán Kárpátalja kérdése. Az Okmánytár összesen 260 diplomáciai iratot tartalmaz, időrendi sorrendben (1938. augusztus 3-tól 1939. június 20-ig bezárólag), nagyobb tematikus fejezetekbe (A német-csehszlovák konfliktus kiéleződése; A komáromi tárgyalások előkészítése; A komáromi tárgyalások; Az utolsó csehszlovák területi ajánlatot megelőző diplomáciai események; Az első bécsi döntés diplomáciai előkészítése és nemzetközi fogadtatása; Az első bécsi döntés végrehajtása) rendezve. A függelékben bibliográfia, annotált személynévmutató, helységnévmutató, valamint a források legfőbb adatainak angol fordítása kapott helyet. A kötetet kiegészítő DVD-n az MTA CSFK Földrajztudományi Intézet könyvtárának gyűjteményeiből a "bécsi határok" kialakítását tükröző korabeli térképeket, valamint az 1938. októberi diplomáciai játszma Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltárában található dokumentumainak másolatát találjuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]