Az elmúlt években szakmai körökben az értelmi fogyatékosság kifejezését egyre inkább felváltja az ún. intellektuális képességzavar terminusa. Ennek az összetett témakörnek a pszichológiai megközelítésével foglalkozik a jelen kötet, amely elsősorban a szakma (pszichológia szakos hallgatók, gyakorló
[>>>]
Az elmúlt években szakmai körökben az értelmi fogyatékosság kifejezését egyre inkább felváltja az ún. intellektuális képességzavar terminusa. Ennek az összetett témakörnek a pszichológiai megközelítésével foglalkozik a jelen kötet, amely elsősorban a szakma (pszichológia szakos hallgatók, gyakorló pszichológusok, orvosok, gyógypedagógusok), illetve a lélektan iránt mélyebben érdeklődő laikusok figyelmére számíthat. Az első részben a szerző részletesen értelmezi az intellektuális figyelemzavart, s egyben tudománytörténeti áttekintést ad (az értelmi fogyatékosság koronkénti lenyomata a humán tudományokban, a kapcsolódó ismeretek és emberszemlélet a tizenkilencedik században és a századelőn, modern kori szemléletbeli változások, egyesítő törekvések a megnevezést illetően, a zavar gyakorisága és az erre vonatkozó statisztika felhasználása). A második ciklusban a probléma fejlődéslélektani megközelítését tanulmányozhatjuk, különös tekintettel az érintett személyek családi életútjára, egyes életszakaszaira. Az utolsó ciklus témája a kóreredet szerepe az intellektuális képességzavar pszichológiai jellegzetességeinek megértésében, valamint a segítségnyújtásban, külön alfejezeteben kitérve a Down-, a Williams- és a Rett-szindrómások segítsésére. A szakkönyv képjegyzékkel, irodalomjegyzékkel és tárgymutatóval zárul.
[<<<]