Temesi Ferenc Por (legutóbb: 202414345) című regényével megteremtette a „szótárregény műfaját Magyarországon: kreativitás, újszerűség dolgában Híd című regénye sem marad el a sikeres előzmény mögött. A regény két szálon fut párhuzamosan – mármint a narratíva linearitását figyelembe véve – egy   [>>>]

Temesi Ferenc Por (legutóbb: 202414345) című regényével megteremtette a „szótárregény műfaját Magyarországon: kreativitás, újszerűség dolgában Híd című regénye sem marad el a sikeres előzmény mögött. A regény két szálon fut párhuzamosan – mármint a narratíva linearitását figyelembe véve – egy évszázad különbséggel. A kötet hidat próbál verni e generációk közé, az emlékezés lehetőségeivel és korlátaival egyaránt számolva. Az egyes fejezeteket mintegy az iniciálé mediális hagyományára rájátszva, egy-egy tarot kártya nyitja meg, melyek, ha figyelmesen összeolvassuk őket, az adott életútra vonatkozó jóslatokkal bírhatnak. A kártyák grafikai szempontból is emelnek a szövegen, de komoly kultúrtörténeti beágyazottságuk miatt az elsődleges szöveg jelentéseit is árnyalhatják, paratextuális és hipotextuális viszonyba lépve a regény narratívájával. A párhuzamosságot az ellenpontozás, a kontrapont esztétikai és narratívaszervező ereje teszi még árnyaltabbá: az egyik főszereplő, Tóth Pál 1890-ben születik Tengődön, s a takácsmester fia felküzdi magát kereskedősorba, élete nem szól másról, mint az örökös szervezkedésről, tevés-vevésről, egy igazi nyughatatlan karakter. Vele szemben a másik szálon Zoltán Istvánt találjuk, aki a könyv elején kezd új munkahelyén, Pesten az Egyetemi Könyvtárban. A hierarchiában, a ténylegesen elvégzendő munkán felül meglévő szociális viszonyokban nem tud igazán eligazodni, ami vissza-visszatérő konfliktusokat eredményez főnökeivel és munkatársaival. István sorsa a kínai Változások Könyve kuáinak jóslata szerint alakul. A tevékeny századforduló, és a cél nélküli, tengődő huszadik század áll egymás mellett. A szerző a falusi környezetet romantikamentes precizitással festi meg, ami kiváló lehetőséget biztosít neki, hogy elmerüljön a folklórban, valamint hogy falusi karaktereit ízes tájnyelven szólaltassa meg. A dialektusok beemelése nem hat visszásan, Temesi igazi stílusbravúrt mutat be könyve lapjain. Hogy a kontraszt még erősebb legyen, a vidéki magyar múlt nem csupán a közelmúlt városi kultúrájával van szembeállítva, hanem a főszereplő érdeklődése miatt Japán és Kína távoli világa is megidéződik a regény lapjain. A szövegbe több alkalommal is kandzsi írásjeleket illeszt a szerző, melyek mint jelek és képek többletjelentéssel bírnak. A könyv szépen játssza egybe a tarot és kua jövendőmondó lehetőségeit, az elbeszélés és a regényíró határaira és lehetőségeire is reflektálva így. A regény a Por folytatása, ezért érdemes együtt olvasni a két kötetet. Az igényes irodalom kedvelőinek ajánlható mű. Beszerzését általános gyűjtőkörű könyvtáraknak javasoljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]