Laczó Ferenc és Varga Bálint történészek szerkesztésében egy minden tekintetben formabontó munka született, amely Magyarország történelmével foglalkozik, ám az esemény-, társadalom- vagy gazdaságtörténeti narratíva helyett egy igen diverz képet mutató művelődéstörténeti tanulmányegyüttest kapunk. A
[>>>]
Laczó Ferenc és Varga Bálint történészek szerkesztésében egy minden tekintetben formabontó munka született, amely Magyarország történelmével foglalkozik, ám az esemény-, társadalom- vagy gazdaságtörténeti narratíva helyett egy igen diverz képet mutató művelődéstörténeti tanulmányegyüttest kapunk. A kötet arra vállalkozott, hogy bemutassa Magyarország tizenkilencedik, huszadik és huszonegyedik századi helyét és szerepét a globális történelemben, előtérbe állítva a kulturális és társadalmi változásokat, a jelentős törésvonalakat és a bilaterális nemzetközi kapcsolatokat. A kötet első tizenegy írása a 19. század második feléig nyúlik vissza, Magyarország és az Osztrák-Magyar Monarchia történelméből olyan epizódokat dolgoznak fel, mint Bosznia-Hercegovina elfoglalása, az Egyesült Izzó (Tungsram) alapítása vagy az Ezredévi Kiállítás. A huszadik századi eseményeket feldolgozó tanulmányok foglalkoznak a Nyugat folyóirat alapításával, az eugenika fogalmával, a Wekerle-telep építésével, az iszlám bevett vallássá válásával, a spanyolnáthával, a Corvin Áruházzal, Che Guevara budapesti látogatásával, a Coca-Cola kőbányai gyárával, amelyet már 1968-ban megnyitnak, de a Nemzetközi Valutaalaphoz való csatlakozás, a rendszerváltás, a Suzuki esztergomi gyára, a Bokros-csomag vagy az első budapesti Pride is helyet kapott a feldolgozott témák között. A közelmúlt eseményei közül a Lex CEU, a 2008-as pénzügyi válság és a koronavírus-járvány is bekerült a kötetbe, melyet a szerzők bemutatása, valamint a mutatók zárnak. A jelentős vállalkozást történészeknek és érdeklődő olvasóknak ajánljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
