A második világháborúban korábban nem látott haditechnikai újításokat is bevetettek az egymással szembenálló felek, melyek közül látványosságát tekintve (nem is beszélve taktikai hasznáról) az ejtőernyősök, vagyis a légideszantosok bevetése igazán izgalmas fejleménynek számított. A jelen kötet   [>>>]

A második világháborúban korábban nem látott haditechnikai újításokat is bevetettek az egymással szembenálló felek, melyek közül látványosságát tekintve (nem is beszélve taktikai hasznáról) az ejtőernyősök, vagyis a légideszantosok bevetése igazán izgalmas fejleménynek számított. A jelen kötet szerzője arra vállalkozott, hogy ezt a forradalminak számító taktikát részletekbe menően ismertesse annak genezisétől a háború végére történő kiteljesedéséig, majd a huszadik század második fele nagyobb ejtőernyősöket bevető hadmozdulataira is áttérjen. Mivel a nagy távolságokat immár könnyűszerrel át lehetett szelni repülőgépekkel, a csapatok mozgatását a vasút és a hajók mellett repülőgéprajokkal oldották meg, már csak a harcoló alakulatok földet érése volt kérdéses Mivel a kötet szerzője, Robert Kershaw maga is ejtőernyőstisztként szolgált a hideghűború éveiben, munkája nem csupán a feldolgozott források miatt tekinthető autentikus műnek. A szobatudós helyett a terepen tapasztalatokra szert tett veterán harcedzett hangja szólal meg a narrációban. A tizenkét fejezetből álló monográfiában olvashatunk a Hollandiában és Belgiumban 1940 májusában bevetett német ejtőernyősökről, majd Kréta lerohanásáról, de ezt követően a szövetségesek légideszantcsapatairól is behatóan tudomást szerezhetünk Szicíliától egészen a D-napig. A háború után olyan hadműveletekről lesz még szó, mint az 1978-as angolai vagy az afganisztáni hadiesemények. A monográfia végén a felhasznált források és irodalom, valamint a jegyzetek kaptak helyet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]