Tóth Anna nagykőrösi diáklányt 1947 tavaszán, két héttel az érettségi előtt osztálytársaival együtt választás elé állítja a Budapestről érkezett politikai kiküldött: vagy aláírja a Mindszenty József hercegprímást elítélő nyilatkozatot, vagy nem tehet érettségi vizsgát, azaz elvágja maga előtt a   [>>>]

Tóth Anna nagykőrösi diáklányt 1947 tavaszán, két héttel az érettségi előtt osztálytársaival együtt választás elé állítja a Budapestről érkezett politikai kiküldött: vagy aláírja a Mindszenty József hercegprímást elítélő nyilatkozatot, vagy nem tehet érettségi vizsgát, azaz elvágja maga előtt a továbbtanulás lehetőségét. Anna szó nélkül föláll, kimegy a tanteremből, és a virágos réten át hazasétál. Útközben egy keresztfánál "megálltam imádkozni a hazámért, magamért és Mindszenty bíborosért. Elképzelni sem tudtam, milyen jövő várhat így rám. Bár a háború alatt is keserves volt az élet, később rájöttem, hogy ami ezután következett, még keservesebb és nehezebb volt mindenki számára". Ezzel a döntéssel kezdődik Anna 1947 májusától 1949 januárjáig tartó húsz hónapos kálváriája, és ennek az időszaknak remek stílusban megírt regényes krónikája az Egy szál sárga rózsa című memoár. Anna 1947 nyarán Budapestre utazik szerencsét próbálni, ahol rövidesen megismerkedik a magyar származású Stephen Koczakkal (1917-1997), a budapesti amerikai követség diplomatájával. A szerző szépirodalmi eszközökkel, fordulatos cselekményvezetéssel, kitűnő szereplőmozgatással és fölidéző erővel mutatja be leendő férje addigi életútját, magyarországi diplomáciai tevékenységét amelynek során személyes kapcsolatba kerül Mindszenty Józseffel is --, leírja megismerkedésük történetét, miközben rendre megemlékezik a honi élet nagy változásairól. Hiszen ez az az időszak, amikor a kommunisták a "kék cédulás" választási csalással hatalomra kerülnek, majd elkezdik kiépíteni az egypártrendszert és Rákosi Mátyás egyszemélyes hatalmát. A kommunista diktatúra megteremtésének és megszilárdításának része volt a történelmi egyházak ellehetetlenítése, az emberektől hűségnyilatkozatok követelése vagy épp az előző évben fölállított ÁVO terrorja. Odahaza, Nagykőrösön is rossz dolgok történnek, szorongatják a családját, édesapját arra kényszerítik, hogy birtokuk tulajdonjogát ruházzák át az államra. Rövidesen Anna is elveszíti fővárosi állását, mert a virágkertészetet, ahol dolgozott, államosítják; ezért aztán cselédnek áll. Tóth Anna és John Kuczak néhány hónapig külön, de párhuzamosan futó élettörténetébe belesűrűsödnek az ún. koalíciós évek egyre sötétebb árnyat vető történései, megelevenednek a kor ismert, neves (Rákosi Mátyás, Sulyok Dezső, Schlachta Margit, Rajk László, Barankovics István és mások) és névtelen szereplői. 1948 elején találkozik a fiatal cselédlány és az amerikai diplomata, egy év múltán, 1949. január 30-án Tóth Anna Nyugatra távozik. Itt ér véget a memoár történetének fonala. De azt tudjuk, hogy sok hányattatás után 1954 őszén házasságot kötnek. A regényes, izgalmas, olvasmányos memoár az 1947-1949 közötti koalíciós idők krónikája, amelyből nagyon világosan kiderül, hogy ez már a zsenge korában kimúlt demokrácia valójában a diktatúra előbb alattomos, majd nyílt terrorral végrehajtott megalapozása volt. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]