Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus azt kutatja kötetében, miféle változáson ment át az ideális női testéről kialakult elképzelés a 19. és 20. század során. 1880-1945-i vizsgálja a „gyengébb nem testének alakváltozatait, bemutatva a társadalmi elvárásokat és azokat az   [>>>]

Czingel Szilvia néprajzkutató, kulturális antropológus azt kutatja kötetében, miféle változáson ment át az ideális női testéről kialakult elképzelés a 19. és 20. század során. 1880-1945-i vizsgálja a „gyengébb nem testének alakváltozatait, bemutatva a társadalmi elvárásokat és azokat az eltéréseket, amelyek a különböző társadalmi rétegek ideális női testről való elképzelését meghatározták. Bevezetőben hosszan mesél Wittelsbach Erzsébet, azaz a magyarok királynéjának, Sissinek a testével kapcsolatos, folyamatos kontrolljáról, arról, hogy manapság a 172 cm-es magas 50 kg-os súlyt soha meg nem haladó asszonyt anorexiásnak tekintené az orvostudomány. Ő volt az első olyan asszony, aki „különös fogyókúra receptjeivel divatot teremtett, és a későbbiekben meghatározta, követőinek, a nagypolgári asszonyoknak a testképét. Sokan éltek az ő narancsdiétája szerint, ami egy napi élelemként egy darab narancsot engedélyezett csupán. A kötet írója öt nagy (A 20. századi testképet meghatározó tényezők; A test felszabadítása lépésről lépésre; A modern kori szépségideálok, illatok és személyiségek; Púder és szappan – a sok fürdés elpuhít; A csendben vonuló nők parádéja – az első szépségkirálynő-választás története, Simon Böske esettanulmánya) fejezeten keresztül mutatja be olvasóinak a koronként változó női szépségideált. A Monarchia utáni női testet már a fűzőtől való felszabadítás jellemezte, a nők nem akartak tovább ebben a „kegyetlen börtönben élni, megszületett a melltartó, melynek viselése minden úrinő számára ajánlott volt. Megrövidültek a szoknyák, kilátszott az addig eltakart boka és a hajviselet is megrövidült, a bubi frizura vette át a hosszú haj uralma után a „hatalmat. A selyemharisnya és a selyemnadrág azonban csak a városi, magasabb polgári körökben élő asszonyok sajátja volt. Érdekes az összehasonlítás, amely azt mutatja, hogy az ezekben a családokban a faluról felkerült, cselédként dolgozó lányok egészen másfajta szépségideált jelenítettek meg. Az intim testrészek ápolása és a kozmetikumok széles körű elterjedése mind-mind összetevői voltak a 20. századi, felvilágosult lányok, asszonyok hétköznapjainak. A sportoló és a koplaló nő lett az ideál, majd a szépségkirálynő választások divatja is begyűrűzött Magyarországra, ez különös szerephez juttatta többek sorában, a Miss Európává avanzsált Simon Böskét, aki 1929-ben, hazánkban megteremtette a modern nő kultuszát. Számos érdekességgel, „unikális információval ajándékozza meg olvasóit a szerző, akinek értékes munkáját gazdag irodalomjegyzék az internetes források lajstroma és jegyzetek zárják. A fekete fehér fotókkal kísért olvasmányos kötet nemcsak a nőolvasók figyelmét keltheti fel, sokkal szélesebb körű ajánlásra is érdemes. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]