A hely- és gazdaságtörténet kedvelői számára igazi csemege a képekkel gazdagon szemléltetett, album formátumú kiadvány, mely immár második, bővített kiadásban jelenik meg. Az új kiadást, az előző edíció elkapkodásán túl az indokolta, hogy 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar   [>>>]

A hely- és gazdaságtörténet kedvelői számára igazi csemege a képekkel gazdagon szemléltetett, album formátumú kiadvány, mely immár második, bővített kiadásban jelenik meg. Az új kiadást, az előző edíció elkapkodásán túl az indokolta, hogy 2021-ben a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum és a Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum közös kiállítást rendezett a témában, újabb anyagokat bevonva (a tárlat egyébként idén Fiuméban is bemutatkozik, a kötet pedig hamarosan horvát és olasz nyelven is megjelenik). A közgazdász és közlekedéstörténész szerzőpáros a magyar tengerhajózás kitüntetett korszakát, a kiegyezéstől az első világháború végéig tartó fél évszázadot tekinti át. Ám a könyv első két fejezete a kor előzményeit foglalja össze egészen Szent László királyig visszatekintően, ugyanis ő volt az, aki 1091-ben elfoglalta Horvátországot, így terjedt ki a magyar korona hatalma az Adriáig. Ettől kezdve a magyar közhatalom szinte folyamatosan jelen volt a partvidéken, mígnem 1822-ben I. Ferenc hivatalosan is magyar fennhatóság alá helyezte Fiume városát. Nagyobb figyelem a reformkorban irányult a városra, főképp a vasútépítési és hajózási tervekkel kapcsolatban, Kossuth és Széchenyi István ösztönző elgondolásai nyomán. A szerzők két súlyponti kérdést tárgyalnak: a gőzhajózás elterjedésének és az osztrák-magyar kiegyezésnek a következményeit a magyar tengerhajózásra nézve. A következő rész (Vasútépítés, kikötőfejlesztés és finanszírozás) Fiume kereskedelmi infrastruktúrájának kiépülését mutatja be; továbbá a szerzők áttekintést adnak a helyi ipar fejlődéséről, a gyáripar és a pénzintézetek összefonódásáról, az élelmiszeripar és a hajógyártás eredményeiről (A fiumei ipar). A könyv fő részében (A magyar kereskedelmi tengerészet, 1870-1914) kerítenek sort a hajózási cégek alapos bemutatására, a kereskedelmi flották minden hajóját külön-külön bemutatva. Újabb fejezetben veszik sorra a szabad vállalkozások formájában működő hajózási cégeket, itt is egyenként szólva valamennyi hajójukról, illetve a vállalatok gazdasági eredményeiről (A szabadhajózási vállalatok térnyerése). Összegzik továbbá a magyar tengerhajózás 1868 és 1914 közötti gazdasági eredményeit; szólnak a tengerészeti hatóságok működéséről. Az utolsó előtti fejezet a háborús évek (1914-1918) krónikája, amikor megpecsételődött a magyar kereskedelmi flotta sorsa, de a szerzők rövidebben kitérnek az 1918 és 1921 között történtekre is. Mivel a tárgyalt korszakban már jó minőségű fotográfiák készültek, az albumot igen sok fekete-fehér és színes fotó, reprodukció szemlélteti: városképektől a hajók képein át a pecsétek, bélyegzők, dokumentumok másolataiig, valamint kivehető térképekig. Az adattárral, forrásjegyzékkel, bibliográfiával és a hivatkozások végjegyzeteivel záródó, ismeretterjesztő stílusú kiadvány a magyar gazdaság- és közlekedéstörténet fontos darabja, már egyedülálló témája – a fiumei tengerhajózás históriája – miatt is. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]