Cím: |
Szegények háborúja
| Szerző: |
Vuillard, Éric (1968) |
Közrem.: |
Tótfalusi Ágnes (ford.) |
Szerz. közl: |
Éric Vuillard ; [ford. Tótfalusi Ágnes]
| Kiadás: |
Budapest : 21. Század Kiadó, 2021 |
Eto: |
840-311.6Vuillard, É.=945.11
| Tárgyszó: |
francia irodalom ; történelmi regény ; reformáció ; Münzer, Thomas (1490-1525) |
Egys.cím: |
La guerre des pauvres (magyar)
| Cutter: |
V 99
| ISBN: |
978-963-568-128-0
| Nyelv: |
magyar
| Oldal: |
95 p.
| UKazon: |
202124367
| Kivonat: |
A francia író és filmrendező regényének központi alakja Münzer Tamás (1488/89-1525), a radikális német reformátor, a népi protestantizmus és az anabaptizmus alapítója. Szónoklataiban nemcsak a katolicizmus ellen ágált, de szembefordult Luther Márton tanításaival is; a nép teokrácia eszméjét
[>>>]
A francia író és filmrendező regényének központi alakja Münzer Tamás (1488/89-1525), a radikális német reformátor, a népi protestantizmus és az anabaptizmus alapítója. Szónoklataiban nemcsak a katolicizmus ellen ágált, de szembefordult Luther Márton tanításaival is; a nép teokrácia eszméjét hirdette, és a szegények szószólója lett. 1525-ben a földesúri önkény ellen lázadó parasztok fölkelése mellé állt, ám ez év május 25-én, a Frankenhausen melletti csatában vereséget szenvedett a parasztokból, iparosokból, bányászokból álló sereg, Münzert pedig lefejezték. E parasztháború regényét alkotta meg filmszerű jelenetekből összeálló könyvével Éric Vuillard. A lendületes cselekmény mozgatórugója az a korabeli fölismerés, hogy a protestáns egyház ugyanúgy elkényelmesedett, mint a katolikus, maga is hatalmi tényezővé vált; hívei pedig nem értették, miért csak a túlvilágon valósulhat meg az egyenlőség, miért nem már itt a földön. Az író fölidézi Münzer pályafutásának fontosabb állomásait, részletesebben zwickaui működését, és azt a fölismerését, hogy a társadalom kettészakadt patríciusokra és plebejusokra. Itt mondja ki a prédikátor: „Nem szolgálhatok Istennek is, Mammonnak is. Vuillard követi hőse életútját, kezdve attól, hogy gyújtó hangulatú szónoklataival fölkavarta a nyomor beletörődését, szól a korban szokatlan teológiai és társadalompolitikai nézeteiről egészen a Svábföldön kirobbant parasztfelkelésig. A hercegek jól fölszerelt seregeivel szemben állt a rongyosok hada, és Münzer hiába buzdította a fölkelőket tüzes szónoklataival, győzött a túlerő, a népvezért pedig lefejezték. Az író kétkedve említi, hogy Münzer a kivégzése előtt megtagadta a tanait, és visszatért a katolikus egyházhoz. Az író úgy véli, a parasztság előtt nem állt más alternatíva, mint vagy győzni, vagy elpusztulni. A mozgalmas cselekményű regény a történtek és Münzer Tamás alakjának hiteles megjelenítése, ugyanakkor elgondolkodtató olvasmány a társadalmi egyenlőtlenségekről, az értelmiség hivatásáról, a hitről, a fiatalság lázadó hevéről. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|