A Jelenkor kiadó gondozásában megjelenő Mészöly-életmű legújabb darabjában egy kötetbe szerkesztették Mészöly egyik korai kisregényét, a Magasiskolát, valamint tizenegy novelláját: ezek között szerepel a kötet címét adó Jelentés öt egérről című írása is. A kisregényben az elbeszélő egy kísérleti
[>>>]
A Jelenkor kiadó gondozásában megjelenő Mészöly-életmű legújabb darabjában egy kötetbe szerkesztették Mészöly egyik korai kisregényét, a Magasiskolát, valamint tizenegy novelláját: ezek között szerepel a kötet címét adó Jelentés öt egérről című írása is. A kisregényben az elbeszélő egy kísérleti solymásztelepet mutat be, melynek nemzetgazdasági céljai voltak az 50-es években; a halastavak halállományát ritkító vízimadarakra kellett volna a sólymoknak lecsapnia. Szolláth Dávid – aki a sorozat szerkesztője, valamint a kötet utószavának írója – egyik tanulmányából megtudjuk, hogy Mészöly kisregényét már a korban is több módon értelmezte a művelt közönség: a realista, a tárgyias, a példázatos értelmezési módok egyaránt helyet kapnak a mű recepciótörténetében, melyek közül igen izgalmas az a felfogás, melynek értelmében Mészöly regényét az államszocializmus allegóriájaként lehetne értelmezni: emberek összefognak és legyőzve a természetet, termővé és prosperálóvá alakítanak mindent, majd jön a kudarc. A novellák is alapvető emberi helyzeteket visznek színre, melyek közül az öt egér története – a maga brutális realizmusával – az emberi gonoszságnak lesz mementója. A család, amikor már nem tud a kamrába költözött egerekkel mit kezdeni, elgázosítja a rágcsálókat. A holokauszt traumája után kézenfekvő volt Mészöly művét így is olvasni, de ha ettől eltekintünk már önmagában az hátborzongató, ahogy egy átlagos család szép lassan a legkegyetlenebb módszerekről is természetes hangon kezd beszélni: a brutalitás, az agresszió és a kíméletlenség minden ember lelke mélyén megtalálható, s adott esetben ezek könnyebben felszínre kerülnek, mint az várható lenne. Mészöly kanonikus helye a huszadik század második felének magyar irodalmában a mai napig ugyanolyan stabil, mint ezelőtt fél évszázaddal, műveit minden művelt embernek ismernie és olvasnia kellene. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]