| Cím: |
Jónás könyve ; A gólyakalifa
| | Szerző: |
Babits Mihály (1883-1941) |
| Közrem.: |
Gyémánt László (ill.) ; Rónay László (előszó) |
| Szerz. közl: |
Babits Mihály ; Gyémánt László ill. ; [előszó Rónay László]
| | Kiadás: |
Budapest : Magyar Közlöny Lap- és KvK., 2016 |
| Sorozat: |
Nemzeti Könyvtár. Magyar írók/53. |
| Eto: |
894.511-31Babits M. ; 894.511-13Babits M.
| | Tárgyszó: |
magyar irodalom ; regény ; elbeszélő költemény |
| Cutter: |
B 11
| | ISBN: |
978-615-5269-77-6
| | Nyelv: |
magyar
| | Oldal: |
192 p.
| | UKazon: |
201609147
| | Kivonat: |
A Nemzeti Könyvtár jelen darabjában Babits Mihály két klasszikus műve kapott helyet. Az első a Jónás könyve. Az 1937-1938 közt íródott elbeszélő költemény hőse Jónás az Úr parancsával szegül szembe, aki Ninivébe küldi prófétálni, de ő - "rühellve a prófétaságot", - elfut küldetése elől. Az
[>>>]
A Nemzeti Könyvtár jelen darabjában Babits Mihály két klasszikus műve kapott helyet. Az első a Jónás könyve. Az 1937-1938 közt íródott elbeszélő költemény hőse Jónás az Úr parancsával szegül szembe, aki Ninivébe küldi prófétálni, de ő - "rühellve a prófétaságot", - elfut küldetése elől. Az engedetlenség bűnét bűnhődés követi: a cethal gyomrában Jónás ráébred: "ki nem akar szenvedni, kétszer szenved az". Az Úr kegyelemben részesíti, másodízben is Ninivébe küldi, hogy megjövendölje a város pusztulását. A megaláztatás tanulsága tehát abban summázható, hogy a szenvedés a prófétai tudás alapja, azaz: az értékőrzést vállaló költőnek beteg gégével is prófétálnia kell. A Jónás könyve művészi erejének, morális hitvallásának az új világkatasztrófa árnyékában máig is érvényes a jelentése. A mélylélektani, freudi alapokra épülő regény, A gólyakalifa főhőse, Tábory Elemér a (poszt)modern kor állandó tudat-hasadással küszködő tömegemberének prototípusa. Egymást váltogató álmai - amelyekről a regény végére kiderül, hogy saját gondolatai, személyiségének egymást elfedő rétegei - végső kétségbeesésbe, öngyilkosságba taszítják. A puha párnák és becézgetések között élő kisdiák léte éppoly abszurd, mint az összevissza püfölt, anyjától elszakított kisinasé vagy a kísértések között vergődő, szánnivalóan elnyomott díjnoké. "Az álmok jönnek maguktól, ki tudja, honnan, senki sem ura álmainak. () A lelkünket magunk sem ismerjük, és ki meri mondani, hogy ő tudja, mi lakozik benne?" A főhős tragédiájának oka groteszk módon éppen az önismeret hiánya: az, akit hamis, rosszabbik énjének vélt, és megölte, valódi énje volt. A három álomból kibontakozó hármas jellemrajz a két háború közötti magyar társadalom jellemző problémáiba is betekintést ad. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]
|
|
|