A Nemzeti Könyvtár sorozatában Móra Ferenc három műve, a Kincskereső kisködmön, A magyar paraszt és az Ének a búzamezőkről című regény kerül kiadásra. Az illusztrációkat nélkülöző kiadáshoz Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója A szeretet az élet címmel írt ajánlót. A kötelező   [>>>]

A Nemzeti Könyvtár sorozatában Móra Ferenc három műve, a Kincskereső kisködmön, A magyar paraszt és az Ének a búzamezőkről című regény kerül kiadásra. Az illusztrációkat nélkülöző kiadáshoz Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház főigazgatója A szeretet az élet címmel írt ajánlót. A kötelező olvasmányként is ismert klasszikus, a Kincskereső kisködmön kis főszereplője, Gergő és szülei - a körülöttük élőkhöz hasonlóan - egyetlen fegyvert szegezhetnek szembe az emberi méltóságot gyakorta sárba tipró, sokszor alattomos váratlansággal támadó rossz erőkkel, az éhséggel, a nyomorúsággal, a betegséggel, a halállal: nem mást, mint a tisztességet és a humánumot. Ennek az erőnek vált a magyar gyermekirodalomban halhatatlan szimbólumává a történetbeli kisfiú apai öröksége, a kisködmön - Márton szűcs ajándéka -, mely csak addig melegít, amíg becsületes a gazdája A magyar paraszt című, 1932-ben keletkezett írás vérbeli esszé, művészi módon megformált, nem tudományos, hanem "életigazságokat" megfogalmazó, stílusos eszmefuttatás, amely a szerzőnek - mint a városi múzeum és könyvtár igazgatójának - a szegedi Rotary klub felkérésére tartott előadását tartalmazza. Benne tarka képet kapunk a parasztok mindennapjairól, életkörülményeiről, szokásairól, műveltségéről - illetve műveltségük hiányáról -, lelki erejéről, méghozzá nem leírás, nem ismertetés, hanem anekdoták formájában. Mindennapos dolgokról, apró-cseprő történésekről, személyes élményeiről szólva, Móra a magyar paraszt politikai helyzetét vetíti elénk, a kiszolgáltatottságot, jogfosztottságot, a manipulációkat, melynek áldozata. A kedélyes, sőt vicces, adomázó felszín mögött ott van az ítélet és kritika, amely a művet írója világnézeti, szociográfiai gondolkodásának, népköltészeti kutatásainak, sőt egész irodalmi munkásságának ideológiai összegzésévé avatja. A harmadikként olvasható megrázó mű az első világháború hátországi tragédiáit festi meg balladás színekkel. Az alföldi tanyavilágban játszódó dráma kitüntetett helyet biztosít Móra remekének a magyar regényirodalom palettáján. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]