Az ír szerzőnő 2018-ban regényével megnyerte a neves Man Booker díjat, ami a magyar olvasóknak sem cseng idegenül, mivel 2015-ben Krasznahorkai László vehette át az akkor 60000 font pénzjutalommal járó elismerést. Anna Burns Tejes (Milkman) című regénye nem csupán a díjnak köszönheti sikerét – bár
[>>>]
Az ír szerzőnő 2018-ban regényével megnyerte a neves Man Booker díjat, ami a magyar olvasóknak sem cseng idegenül, mivel 2015-ben Krasznahorkai László vehette át az akkor 60000 font pénzjutalommal járó elismerést. Anna Burns Tejes (Milkman) című regénye nem csupán a díjnak köszönheti sikerét – bár az is igaz, hogy az eredményhirdetést követően egyszerre bestseller lett a regényből –, hanem egyedi nyelvezetének, a történetben plasztikusan lefestett világnak és a feldolgozott problémáknak. Egy fiatal lány történetét ismerhetjük meg, melybe a jelenből visszatekintő narrátor kalauzolja el az olvasókat; e narratív gesztussal az elbeszélő és hőse között megteremtődik az azonosság látszata, így autoritást, hitelességet kölcsönöz szövegének, másrészt az eltelt idő egy megváltozott, az eseményeket más szűrőn átengedő perspektíva érvényesítését teszi lehetővé, ami mostani kvázi mindentudását és akkori „tudatlanságát megalapozza, és e két állapot közti feszültséget jótékonyan elfedi, összemossa. Burns egy végletesen nyomasztó világot mutat be: egy Belfasthoz megtévesztésig hasonló városban játszódnak az események a 70-es években, vagyis a szorongás, terror és kilátástalanság rémképei tematizálódnak. Ebben a világban egy tizennyolc éves lány nem képes saját akaratát úgy érvényesíteni, hogy környezetével ne kerüljön konfliktusba. A cél, hogy minél kevésbé legyen feltűnő valaki, így nem válhat mindenféle szóbeszéd áldozatává, elkerülheti a későbbi kellemetlenségeket. A főhősnek ez nem sikerül: olvas, fut, tanul (ami már önmagában elítélendő e világban), és ami még ennél is „érdekesebbé teszi, hogy látszólag kapcsolatot kezd egy huszonhárom évvel idősebb férfival; valójában a férfi kezdi el zaklatni őt. A regényt a kritikusok Margaret Atwood A szolgálólány meséje című regényével szokták összehasonlítani, de látnunk kell az alapvető különbségeket is: Burns disztópiája húsba vágóan reális. Könyve olyan kérdéseket feszeget, mint a szexuális zaklatás, annak családi és társadalmi megítélése, a nő és a férfi felelőssége a dologban; az áldozathibáztatás és a trauma feldolgozásának kérdései. Olvashatjuk úgy is, mint a #MeToo mozgalom egyik irodalmi lenyomatát, ahogy némely kritikusok, de ennél jóval többet kínál Burns regénye és Greskovits Endre kiváló fordításának köszönhetően már magyarul is olvasható. Általános gyűjtőkörű könyvtáraknak javasoljuk a kötet beszerzését. "www.kello.hu@minden jog fenntartva"
[<<<]