Balázs László kolozsvári egyetemi tanár, nyelvész, a magyar-román kétnyelvűség elismert kutatója 1944. szeptemberében töltötte be 17. életévét. Épp születésnapja idején érkezett meg szülővárosába, Székelyudvarhelyre a szovjet csapatok közeledtének hírére kiadott kiürítési parancs. A család, apa,   [>>>]

Balázs László kolozsvári egyetemi tanár, nyelvész, a magyar-román kétnyelvűség elismert kutatója 1944. szeptemberében töltötte be 17. életévét. Épp születésnapja idején érkezett meg szülővárosába, Székelyudvarhelyre a szovjet csapatok közeledtének hírére kiadott kiürítési parancs. A család, apa, anya és a négy testvér útnak indultak, és jókora felvidéki kitérő után Zalaegerszegen kötöttek ki. Itt érte 1945. januárjában a két nagyfiút, Imrét és Lászlót a mozgósítás, be kellett vonulniuk. László Friedrichshafenbe került tüzér kiképzésre, ám két hónap után francia hadifogságba esett. Embertelen körülmények között szállították a foglyokat egy bretagne-i táborba, ahol nyolc hónapot töltöttek. Időközben véget ért a világháború, a fogságuk viszont nem; átkerültek Rennes-be, ahonnét négy nyomasztó hónap után szabadulhattak. Az akkoriban 17-18 éves Balázs László 1944. szeptember 8. és 1946. május 5. között naplót vezetett, amelynek kézirata szerzője halála után került elő, és az őszinte hangvételű, irodalmi igényű, olvasmányos kordokumentum most kerül a nyilvánosság elé egy tartalmas összeállítás formájában. Az első naplóbejegyzés azt a csöndes, napsütéses őszi napot örökítette meg, amikor híre jött, hogy a szovjet hadsereg áttörte a Kárpátokban húzódó védvonalat. A fiatalember ezután sorra lejegyezte menekülésük állomásait Désen, Érmihályfalván és Egeren, Léván keresztül, végig a Dunántúlon Zalaegerszegig. A menekülés hetei voltak ezek, hiszen a szovjet haderő végig a nyomukban volt. Vagonban, átmeneti szálláson, raktárban húzták meg magukat. Megörökítette a katonai kiképzés rövid időszakát, a fogságba esés fordulatát, amikor még semmit nem tudtak a jövőről. Aztán kiderült: „Szörnyen vadak a franciák. Részeg mindenik. Ordítoznak, lövöldöznek És csak ezek után következett a két fogolytábor megannyi megpróbáltatása, amely komoly életiskola volt a fiatalember számára; ezekben a hónapokban vált felnőtt férfivá. A testi szenvedés mellett lelki megpróbáltatások sora érte, erről nemcsak naplójegyzeteiben szólt, de ekkoriban keletkezett és itt közölt versei is erről tanúskodnak. Balázs László belletrisztikus stílusban örökítette meg fogsága olykor egyhangúan pergő, máskor drámai fordulatokat hozó napjait. A képmellékletet is tartalmazó napló szövege után négy levele olvasható, majd a jegyzetek és a naplóíró életrajzi kronológiája következik. Végül Balázs László lányának, Katalinnak az emlékezése, illetve Korom Mária esszéje áll, ez a napló lehetséges irodalmi kontextusáról szól; az exodus állomásainak fölsorolása és térképe zárja a dokumentumkötetet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]