Több évtizede foglalkozik a toronyóra-készítés magyarországi történetével az építőgépész üzemmérnök végzettségű Takács József, aki egyben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Könyv- és Levéltárának volt vezetője. A témában 1990 óta jelennek meg írásai, 2007-ben pedig egy könyve is megjelent,   [>>>]

Több évtizede foglalkozik a toronyóra-készítés magyarországi történetével az építőgépész üzemmérnök végzettségű Takács József, aki egyben a Debrecen-Nyíregyházi Egyházmegye Könyv- és Levéltárának volt vezetője. A témában 1990 óta jelennek meg írásai, 2007-ben pedig egy könyve is megjelent, Budapesti toronyórák története 1889-1909 (Budapest- METEM – Historia Ecclesiastica Hungarica Alapítvány, 2007) címmel. A Balassi Kiadó gondozásában napvilágot látó újabb vaskos kötete a magyarországi toronyóra-készítés mestereit mutatja be az 1887 és 1917 közötti időszakban. A bevezetőt követően felvázolja a téma kutatástörténetét, majd egy főfejezetben foglalja össze az iparág fénykorának jellemzőit, a címben is jelzett 1877 és 1917 közötti időszakban. Ismereti a fellendülés közvetlen kiváltó okait, a további okokat, az iparág nehézségeit és a fénykor végének okait. A második rész foglalkozik az iparág mestereinek bemutatásával. Elsőként általánosságban foglalja össze az épülethomlokzati és toronyórák készítésével foglalkozó iparosok, vállalkozók foglalkozásának mibenlétét, a megnevezés, a jog, valamint technológiai és termékelőállítási szempontból, továbbá a toronyóra-készítő foglalkozás szakmai hovatartozásnak megítélését, a cégek és mesterek kiválasztásának szempontjait. Ezt követik a kiválasztott toronyóra-készítők életrajzai, a szabadkai, majd bajai mester Bodicsi Sándortól (1862-1963) a pécsi Zosel Antal Edéig (1861-1890) bezárólag. A végén a szerző összegzően elemzi a toronyóra-előállítók és a cégek jellemzőit, a születési helytől és a működési helyszíntől, a valláson, a nemzetiségen, a mobilitáson, a halálozási okokon, a gyárak jellegén, a kiállításokon, szabadalmakon át a hirdetési sajátosságokig. A fekete-fehér fotókkal, térképekkel és táblázatokkal ellátott kiadványt összegzés, a Magyarországon 1871 és 1919 között készített/felállított épülethomlokzati vagy toronyórák táblázata, forrás- és irodalomjegyzék, képjegyzék, német és angol nyelvű összefoglalás, a személynevek és a helységnevek mutatója, valamint színes képmelléklet zárja. A kötet órás és toronyórás szakembereken túl kutatók, levéltárosok, történészek, ipartörténészek, helytörténészek, könyvtárosok, szociológusok és egyházi személyek számára is érdekes lehet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]