1867 májusában három férfi várta a Mexikóvárostól nagyjából kétszáz kilométerre északnyugatra fekvő Querétaro városka apácazárdájából átalakított börtöncelláiban, hogy miként alakul a sorsa. Egyikük Miguel Miramón volt, egy gazdag mexikóvárosi család sarja, Mexikó korábbi elnöke – legalábbis a
[>>>]
1867 májusában három férfi várta a Mexikóvárostól nagyjából kétszáz kilométerre északnyugatra fekvő Querétaro városka apácazárdájából átalakított börtöncelláiban, hogy miként alakul a sorsa. Egyikük Miguel Miramón volt, egy gazdag mexikóvárosi család sarja, Mexikó korábbi elnöke – legalábbis a Konzervatív Párt hívei számára, akinek a kinevezését az ellenfelei azonban soha nem ismerték el. Fogolytársa a Sierra Gorda vidékén élő otomí indiánok közül való Tomás Mejía, aki Miramón egyik legelkötelezettebb támogatója volt a bennszülöttek között. A harmadik fogoly alapvetően különbözött tőlük. A magát liberálisnak mondó férfi még csak három éve tartózkodott az országban, és az egyik legrégibb és legelőkelőbb európai család sarjaként Bécs császári pompájába született bele. Ő volt Ferdinánd Miksa Habsburg főherceg – Mexikó volt császára. Mind a hárman kegyelemre vártak, Miska mint a megbuktatott uralkodó, Miramón és Mejía pedig mint a tábornokai. A hadbíróság nem sokkal korábban ítélte őket halálra hazaárulás vádjával, a hatalomba visszatért Benito Juarez elnök azonban nem kegyelmezett meg nekik, és a három férfit június 19-én, a városka közelében kivégezték. De vajon hogyan is vette kezdetét ez a bizonyos „mexikói kaland? Milyen helyi előzményei voltak mindennek? Milyen szerepet töltött be Mexikó az Egyesült Államok és Franciaország geopolitikai játszmájában? Hogyan találták ki III. Napóleon udvarában a Juarezt megdöntő cselszövést? Miért pont Ferenc József osztrák császár öccsét választották Mexikó uralkodójának? Mi történt Miksa rövid életű uralkodása alatt? És mindez hogyan torkollott véres tragédiába? Mindezt bemutatja Edwars Shawcross egyszerre alapos és olvasmányok kötete, melyet a Sunday Times 2022-ben az év legjobb történelmi könyvei közé választott. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]