A Budapesten született, Svédországban nevelkedett, jelenleg Amerikában élő szerző, megrendítő, őszinte krónikáját adja regényében anyaságának kezdeti időszakáról. A közvélekedés, valamilyen hamis, önáltató szándék szerint az anyaságot csodálatos, rózsaszínben megelevenedő mesevilágnak írja le.   [>>>]

A Budapesten született, Svédországban nevelkedett, jelenleg Amerikában élő szerző, megrendítő, őszinte krónikáját adja regényében anyaságának kezdeti időszakáról. A közvélekedés, valamilyen hamis, önáltató szándék szerint az anyaságot csodálatos, rózsaszínben megelevenedő mesevilágnak írja le. Nagyon kevesen vannak azok, aki merik vállalni a kockázatát annak, hogy megcáfolják mindezt, amikor bátran kiállnak a világ elé és elmesélik saját életük krónikáját, azt, hogy lélekben és testben mit kellett átélniük, miután világra hozták gyermeküket. Szilvia Molnar erőteljes önéletrajzi kötetében arról ír, milyen pokoljárás következett be az életében azután, hogy Gombnak becézett gyermekét világra hozta. Az addig szeretett és kedvelt otthonuk a szülés után börtönné vált, a folyamatosan gyermeke egyészségéért aggódó, szorongó, önmaga anyai kvalitásait megkérdőjelező író kétségek között vergődik, mert egyrészt jó édesanyja szeretne lenni gyermekének, másrészt kétségbeesetten vissza akar kapni valamit előző életéből, identitásból. Súlyos depressziótól gyötört napjai lassan az őrület felé taszítják őt, eltávolodik a valós élettől, ennek következtében a férjétől, Johntól is, miközben keservesen küzd a felszínen maradásért. Hogy miként talál végül kiutat és látja meg a sötét alagút végén a fényt, arra a megrendítő, kendőzetlenül őszinte énregény végén kap választ az olvasó. Minden a témában érintett édesanyának és apának érdemes elolvasni a könyvet. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]