A második világháború eseménytörténetének kétségkívül fontos mozzanata volt a német Enigma feltörése. Nem véletlen tehát, hogy ezzel a témával nemcsak történészek, hanem regényírók és filmesek is foglalkoztak már. Ezt a témát, pontosabban a második világháborús brit titkosszolgálati kódfejtő és   [>>>]

A második világháború eseménytörténetének kétségkívül fontos mozzanata volt a német Enigma feltörése. Nem véletlen tehát, hogy ezzel a témával nemcsak történészek, hanem regényírók és filmesek is foglalkoztak már. Ezt a témát, pontosabban a második világháborús brit titkosszolgálati kódfejtő és rejtjel-desifrírozó központ történetét dolgozta fel Sinclair McKay: A Bletchley Park titkos élete (legutóbb: 201508028) című könyve, az eseményeket pedig az egyik kulcsszereplő, Alan Turing szemszögéből mutatta be Andrew Hodges a meg is filmesített Kódjátszmában (legutóbb: 201709040). A jeles matematikus unokaöccse, a jogász végzettségű Dermot Turingot mindig is érdekelte nagybátyjának személye, és a Bletchley Parkban végzett kódfejtő tevékenység (2012-ben egyébként ő lett a most múzeumként funkcionáló intézmény vagyonkezelője). 2015-ben könyvet írt Alan Turingról, négy évvel később pedig publikálta most magyarul is megjelenő X, Y, Z. Az Enigma feltörésének igaz története című könyvét. A címben szereplő nagybetűk egyébként a harmincas évektől kezdődően a lengyel, a francia és a brit kódfejtő csoportok közötti együttműködést szimbolizálják. A szerző célja kifejezetten az volt, hogy rámutasson: az események előzményei egészen az első világháború végéig vezetnek vissza, s a második világháborús brit siker elképzelhetetlen lett volna a korábbi lengyel és francia kutatások nélkül. A Marian Rejewski vezette varsói kódfejtő csapat fontos technikai fejlesztéseket hajtott végre, s 1932-ben ért el egy fontos áttörést (a lengyeleknek elemi érdekük volt, hogy minden német üzenetet dekódoljanak), de az Enigma feltörésén egy kisebb francia csapat is dolgozott (bár ők inkább a kémkedés hagyományosabb formáit űzték). A két csapat egymással is egyeztetett, majd 1939. július végén Varsóban tartottak egy titkos találkozót, ahol a britekkel is megosztották addigi munkájuk főbb eredményeit. Hogy projektjüket nagyobb biztonságban tudják, a francia, angol, illetve lengyel központok az X, Y és Z betűkódot kapták. De melyek voltak ennek a titkosszolgálati együttműködésnek a legfontosabb mozzanatai? Hogyan követték egymást az események, az egyes kódfejtő csoportokban? Kik is voltak azok a matematikusok, kódfejtők, s persze titkosszolgálati vezetők, akiknek fontos szerepük volt az Enigma feltörésében? És milyen nehézségekkel kellett megküzdeniük, főleg a lengyel és a francia szereplőknek, a német megszállás fényében? Ezt igyekszik bemutatni Dermot Turing könyve, idézve számos olyan dokumentumot, amelyek csak néhány évvel ezelőtt váltak kutathatóvá. A fekete-fehér fotókkal és térképekkel illusztrált kötet jegyzetekkel és névmutatóval zárul. Széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]