A középkori településektől elválaszthatatlan volt a szentek kultusza, az egyház kiemelkedő szerepe meghatározta fejlődésüket: nincs ez másként Várad esetében sem. A várost I. László magyar király alapította és tette meg püspöki székhellyé, majd halála közeledtével elrendelte, ide temessék. A
[>>>]
A középkori településektől elválaszthatatlan volt a szentek kultusza, az egyház kiemelkedő szerepe meghatározta fejlődésüket: nincs ez másként Várad esetében sem. A várost I. László magyar király alapította és tette meg püspöki székhellyé, majd halála közeledtével elrendelte, ide temessék. A korábbi előzményeket (római település, fejedelmi székhely stb.) nélkülöző település ebből kifolyólag magán viseli alapítójának nyomát, Várad elválaszthatatlan lett László alakjától, majd az 1193-as kanonizációját követően még inkább megélénkült a szent kultuszának köszönhetően. A város egészen a 16. század elejéig kiemelt jelentőséggel bírt a magyar királyok szemében, annak ellenére, hogy nem volt a kultuszközpont mellett más kiemelkedő szerepe, nem volt adminisztratív központ, mint Székesfehérvár, a királyok és királynék rendre felkeresték Szent László városát. A jelen könyv ezt a fél évezredes históriát beszéli el olvasóinak: történelmi monográfiaként kronologikus rendben halad végig az egyes uralkodókon, alaposan feltárja, és részletekbe menően ismerteti, hogy az egyes uralkodók milyen viszonyt ápoltak a várossal, mikor látogatták meg, és e látogatás során adtak-e ki okleveleket, s ha igen, azokat is elemzi. A bevezetőt követően tehát az egyes királyok és látogatásaik, katonai és diplomáciai tevékenységeik következnek egészen a mohácsi katasztrófáig. A könyv végén egy képmelléklet hozza testközelbe az okleveleket, e letűnt kor utolsó emlékeit. Majd egy összesítő táblázat, valamint a felhasznált irodalom listája zárja a kötetet, melyet történészek mellett érdeklődő olvasóknak lehet ajánlani. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]