történelem (mint irodalmi műfaj) ; magyar irodalom, emlékiratok ; emlékiratok, magyar irodalom ; magyar emlékiratok ; magyar irodalom, memoárok ; memoárok, magyar irodalom ; magyar irodalom, naplók ; naplók, magyar irodalom ; emlékiratok
Asztalos Miklós író és történész felesége, Kócsy Erzsébet a 30-as évek elismert zongoraművésznője volt; színpadi sikerei után Budapesten helyezkedett el különböző leánygimnáziumokban, és zongorát, valamint zenetörténetet tanított. A jelen kötet Kócsy ostromnaplóját tartalmazza, melyet férje
[>>>]
Asztalos Miklós író és történész felesége, Kócsy Erzsébet a 30-as évek elismert zongoraművésznője volt; színpadi sikerei után Budapesten helyezkedett el különböző leánygimnáziumokban, és zongorát, valamint zenetörténetet tanított. A jelen kötet Kócsy ostromnaplóját tartalmazza, melyet férje kiegészítései, jegyzetei árnyalnak tovább. A könyvben Turbucz Péter kísérőtanulmányát olvashatjuk, melyből Kócsy életének minden rekonstruálható részletét megismerhetjük. A művésznő nem volt irodalmár, az irodalomtörténetben mégis felmerül neve, mivel Dsida Jenővel folytatott szerelmi viszonyt 1929 és 1931 között, melyről az író majd egy tucat levele tanúskodik. Az ostromnaplót 1944. december 24-e és 1945. február 23-a között vezette, vagyis az ostrom teljes időszaka alatt tudósít napi szinten az eseményekről. Kócsy Erzsébet ostromnaplójában nem találunk moralizáló kiszólásokat, naiv filozófiai megjegyzéseket, melyek más naplókra annyira jellemzőek, nem hangsúlyozza ki áldozat voltát, csupán mikrorealista precízséggel feljegyzi mindazt, ami vele és környezetével történik; így az oroszok első támadásait, a harcokat, majd miután a front átvonul lakásuk felett és a szovjet övezetbe kerülnek, a rablásokat, fosztogatásokat, valamint a nőkkel szemben elkövetett erőszakot. A sorok dokumentálnak, nem terápiás céllal írt önigazolások, hanem annak naiv kísérlete, hogy a lehető legobjektívebb módon rögzítse az eseményeket, ahogy azok velük megtörténtek. Ezért a naplót nem is igazán irodalmi értéke miatt érdemes ismerni, hanem az újabb kultúratudományos kutatások egyik forrásaként lehet „hasznos a szöveg, mivel belőle a mikrotörténeti perspektíva miatt olyan jelenségek tűnnek fel és ismerhetők meg alaposabban, mint a nők helyzete és története a világháború alatt, a trauma- és erőszaktörténet. Ebből kifolyólag Kócsy Erzsébet naplóját történészeknek és a korszak iránt érdeklődő olvasóknak ajánljuk. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]