1946 januárjában a következő rövidhír jelent meg a Népsport első oldalán: „Meghalt Schaffer Alfréd. Romániából származó hírek szerint Schaffer Alfréd, az egykori világhírű magyar labdarúgó játékos, majd edző, a háború folyamán Münchenben bombatámadás áldozata lett. A hír kitért arra, hogy Schaffert   [>>>]

1946 januárjában a következő rövidhír jelent meg a Népsport első oldalán: „Meghalt Schaffer Alfréd. Romániából származó hírek szerint Schaffer Alfréd, az egykori világhírű magyar labdarúgó játékos, majd edző, a háború folyamán Münchenben bombatámadás áldozata lett. A hír kitért arra, hogy Schaffert nagy részvét mellett temették el, azonban nem ott, nem akkor és nem oly módon hunyt el, mint ahogy azt a lap közölte. Valójában 1945. augusztus 30-án halt meg a prieni kórházban, akkoriban a FC Bayern München edzője volt. A nálunk csak „Spéci becenévvel illetett, a németek által pedig „Fussballkönig" (futballkirály) címmel kitüntetett csatár, majd edző a profi pályafutását 1911-ben Tatabányán kezdte, majd az MTK-ban lett sikeres labdarúgó, háromszoros bajnok és kétszeres gólkirály a kék-fehérekkel, a húszas években pedig több külföldi csapatban is játszott Svájcban, Németországban, Ausztriában és Csehszlovákiában is. 1933-tól edző volt: olyan csapatokat vezényelt, mint a Sparta Praha, a Nürnberg vagy az AS Roma, itthon pedig a Ferencváros (1943-44-ben). 1937-38-ban ő volt a magyar válogatott edzője, így az 1938-as világbajnokságon is ő vezette a csapatot (végül ezüstéremmel távoztunk a párizsi VB-ről, 2:4-re kikapva az olasz válogatottól). Az ő életét és pályafutását mutatja be, elsősorban korabeli sajtóanyagok alapján Rózsaligeti László könyve, a Ferenc József nevelőintézet focicsapatától a Bayern München edzőségéig. A legrészletesebben az 1935-38 közötti időszakot tárgyalja a szerző, azon belül is a világbajnokság eseményeit. A szöveget számos fekete-fehér fotó illusztrálja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]