1839-ben kezdett dolgozni Liszt Ferenc Magyar rapszódiák címen futó zenemű-sorozatán, melynek néhány darabja az 1840-es, '50-es években nyomtatásban is megjelent. A zeneszerző azonban sokáig csiszolgatta a rövid, pár perces – együtt azonban közel két és félórát kitevő – darabokat, néhányat   [>>>]

1839-ben kezdett dolgozni Liszt Ferenc Magyar rapszódiák címen futó zenemű-sorozatán, melynek néhány darabja az 1840-es, '50-es években nyomtatásban is megjelent. A zeneszerző azonban sokáig csiszolgatta a rövid, pár perces – együtt azonban közel két és félórát kitevő – darabokat, néhányat visszavont, élete vége felé pedig újabbakat is alkotott. Az összesen tizenkilenc alkotás végül 1885-ben jelent meg együtt. Ezek a darabok – már csak a nagy időtáv miatt is – nagyon különbözőek egymástól, ám ami közös bennük, a magyaros téma. Liszt leginkább népies műdalok, a magyar cigányzene, valamint verbunkosok felhasználásával alkotta meg a műveket (gyakran egy darabhoz több zenei alapot is felhasználva). Nem valódi népzenék feldolgozásáról van tehát szó (arra Bartókig és Kodályig várni kellett), Liszt korában és az azt követő évtizedekben azonban ezen művek jelképezték Európában a magyar zenét. A rapszódiák (a kifejezés egyébként a rapszódoszra, mint ógörög vándorénekesre utal) rendkívüli népszerűségre tettek szert világszerte, nemcsak a 19. században, hanem jóval később is. Emlékezhetünk például arra az 1947-es, Oscar-díjas animációs rövidfilmre, ahol Tom a 2. magyar rapszódiát játssza, Jerry pedig akadályozza mindebben. És bár Liszt nagyon szerette a programzenét, az olyasfajta muzsikát, ami egy történetet mesél el, a Magyar rapszódiák esetében ez nincs így. Vibók Ildi azonban most arra vállalkozott, hogy a tizenkilenc zenemű alapján egy ugyanennyi fejezetből álló mesét alkosson, mely a Helikon Kiadó operák történetét feldolgozó és más komolyzenei művek által ihletett tematikus sorozatában jelenik meg. A zömmel klasszikus népeséket idéző történetek középpontjában Ferkó királyfi áll, aki nyom nélkül eltűnik, és az önjelölt magánnyomozó, a negyedikes Juliska ered a nyomába. Bár gonosz tündérek és sárkányok is felbukkannak, sok részletében nagyon is mai történetről van szó. A mesét, mely előtt Liszt Ferenc (Franci) életéről is olvashatnak a gyerekek, Szimonidesz Hajnalka színes rajzai kísérik. A zenemű részlete – a 6. Magyar rapszódia, Balázs János zongoraművész előadásában – letölthető mp3 formátumban a kiadó honlapjáról. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]