A történész és levéltáros szerző a huszadik századi magyar történelem egy apróbb, de annál jelentősebb szeletének szentelte monográfiáját: Káli Csaba 1945 és 1950 között nézi meg a levéltári forrásokra támaszkodva Zala megye szovjetizálásának folyamatát, annak egyes állomásait. A szerző törekedett
[>>>]
A történész és levéltáros szerző a huszadik századi magyar történelem egy apróbb, de annál jelentősebb szeletének szentelte monográfiáját: Káli Csaba 1945 és 1950 között nézi meg a levéltári forrásokra támaszkodva Zala megye szovjetizálásának folyamatát, annak egyes állomásait. A szerző törekedett arra, hogy mikrotörténeti részeket is beillesszen narratívájába, így a nagy, átfogó kép mellett a kisember hétköznapi tapasztalata is megelevenedik, erre a megye levéltárának fond és állagjegyzéke tökéletes korpuszt biztosított. A makroszintű folyamatok és azok országos lenyomatát képező miniszteri iratok sok tekintetben elhomályosítják, eltorzítják az egyedi, lokális jelenségeket. A szerző továbbá a kurrens történettudomány, történetelmélet belátásait is magáévá tette, és mind a szöveges forrásokra, mind a monográfiájára olyan narratívumként tekint, mely nem állhat teljesen objektív módon az olvasók elé, mindegyiket emberek hozták és hozzák létre, és emberek interpretálják a bennük olvasható információkat. Káli könyve első fejezetében a háború utáni első éveket, a koalíciós kormány lehetőségeit veszi sorra, a világháború elvesztése, a szovjet megszállás nem hagyott sok mozgásteret a kisgazda politikusoknak és más polgári erőnek; ezzel szemben a választók között akkor még egyáltalán nem népszerű kommunista pártot támogatta a SZEB is. A második fejezetben a helyi szintű közigazgatást, a földkérdés rendezésének igényét és lehetőségeit mutatja be, szintenként külön kezelve a megyei, a városi és a kispolitikai dimenziót. Azt látjuk, hogy a negyvenes évek második felében a rendőrség bevonásával a helyi gazdák először földet kapnak, majd kényszerítik őket, hogy lépjenek be a szövetkezetbe, ezzel párhuzamosan pedig elindul a kuláküldözés finomabb verziója, a B-listázás. A 47-es országgyűlési választások elbeszélését követően a pártállam fokozatos kiépülésének szenteli a harmadik fejezetet. Káli könyvét az 1950-es évvel zárja, ami szerinte nem tekinthető korszakhatárnak, de mégis komoly szakítás a korábbi években megszokott rendszerrel. A könyvet összegzés zárja, majd a mellékletekben térképmellékletet, a levéltári, múzeumi és irattári források listáját, a felhasznált irodalmat, valamint rövidítésjegyzéket, névmutatókat és képjegyzéket találunk. Komoly szakmunka, mely történészek figyelmét fogja felkelteni. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]