A New Yorkban élő Stella St. Vincentnek, egy kis szépirodalmi kiadó olvasószerkesztőjének 1983-ban hal meg az édesanyja, Celia. A meglehetősen szertelen életet élt nő végakaratának értelmében Stella csak akkor kapja meg a ráhagyott pénzösszeget, ha elmegy Párizsba és az egészet el is költi. Néhány
[>>>]
A New Yorkban élő Stella St. Vincentnek, egy kis szépirodalmi kiadó olvasószerkesztőjének 1983-ban hal meg az édesanyja, Celia. A meglehetősen szertelen életet élt nő végakaratának értelmében Stella csak akkor kapja meg a ráhagyott pénzösszeget, ha elmegy Párizsba és az egészet el is költi. Néhány héttel később repülőre ül, és azon kapja magát, hogy a számára teljesen ismeretlen francia fővárosban sétál. A Quartier Latinben álló ódon szállodából kilépve elmegy a Notre-Dame-hoz, majd tovább a Place de la Voges-ra, ahol hirtelen ötlettől vezérelve belép egy ruhaüzletbe. Meglepetésére az idős eladónő közli vele, hogy csak rá várt, és felpróbáltat vele egy ötvenes évekbeli különlegességet. A ruhadarab a Dior divatházban készült, Yves Saint-Laurent egyik első alkotásaként, és bár a ruha tényleg vadítóan néz ki rajta, Stella kissé drágállja az árát és végül úgy távozik a boltból, hogy nem veszi meg azt. Az ezt követő napokban sorra végig járja a „kötelező látnivalókat, az Eiffel-toronytól a Diadalíven és Versailles-on át a Père Lachaise temetőig, majd egyik nap visszamegy a boltba, és végül mégis hagyja magát meggyőzni, hogy megvegye a ruhadarabot. Az előadónő végül közli vele, hogy ezután menjen el a Les Deux Magots nevű étterembe, rendeljen ott egy pohár chablis-t és egy tucat Belon osztrigát, aztán meg menjen el a Musée du Jeu de Paume-ba. Stella, saját magán is meglepődve, engedelmeskedik, az étteremben pedig megismerkedik egy érdekes öregúrral, akivel beszédbe elegyednek. A férfi, Jules Delatour sok érdekeséget mesél neki Párizs bohém művészvilágával kapcsolatban, s még személyes emlékeit is megosztja Picassóról és Jean Cocteau-ról, akikkel személyesen is találkozott. Amikor pedig kiderül, hogy régebben a Musée du Jeu de Paume-ban dolgozott, felajánlja Stellának, hogy személyesen kíséri el a múzeumba. Elsőként az egyik kedvencéhez, az Olympiához kíséri Stellát, mesél neki arról, hogy annak idején mekkora botrányt keltett Manet festménye, s azt tanácsolja neki, hogy nézzen utána a modell élettörténetének. A kutatás során pedig Stella önmagához és a saját múltjához is közelebb kerül, Párizs kulináris élvezeteiben is elmerül, s még az is lehet, hogy rátalál a szerelem
[<<<]
Pld.
Raktár
Rakt.jelzet
Lelt.szám
Info
Halis István Városi Könyvtár Nagykanizsa :
1 kölcsönözhető, ebből 1 kiadva; nincs elvihető (nincs rá előjegyzés)