Szép Zsolt misztikus regénye folytatódik, ismét a 19. század végén találjuk magunka; az Osztrák-Magyar Monarchia a kiegyezést követően gyors fellendülésnek indult. A gazdasági átrendeződés, a folyamatos prosperálás a társadalmi átalakulást is maga után vonta, legalábbis a felszínen ezt látjuk, ám a
[>>>]
Szép Zsolt misztikus regénye folytatódik, ismét a 19. század végén találjuk magunka; az Osztrák-Magyar Monarchia a kiegyezést követően gyors fellendülésnek indult. A gazdasági átrendeződés, a folyamatos prosperálás a társadalmi átalakulást is maga után vonta, legalábbis a felszínen ezt látjuk, ám a közép-európai birodalom magyar felének egy ősi, ismeretlen része ismét feltárulkozik. Az átlagos hétköznapokat élő hősök – hasonlóan az első kötethez – egycsapásra mesés környezetben találják magukat, ahol a szelek nem engedelmeskednek a fizika törvényeinek, ehelyett rontó és ártó szándékú boszorkányok és varázslók kénye-kedve szerint fújnak. Az első kötetben megismert karakterek, ebben a regényben is visszaköszönnek, de több új szereplővel is bővül a paletta. A szerző a korábbi helyszínek mellett a magyar falusi és pusztai életet is részletesen bemutatja, mint például az első elbeszélésben, melyben egy falu küzd a vég nélküli szárazsággal. A regényben ismét a Monarchia elevenedik meg, de a háttérben a jó és a rossz ősi erői készülnek összecsapni. A nagyívű történet ebben a kötetben sem jut nyugvópontra, biztosak lehetünk a folytatásban. A pusztai bölcs, Kesely még sok izgalmas rejtélyről ránthatja le a leplet, és kiderül, hogy Baksa anyó miért is fél annyira a két szótlan lovastól. Akinek tetszett az első rész, minden bizonnyal a második kötetet is szeretni fogja; a népmesék és a képzelet világa iránt érdeklődő olvasóknak ajánlható könyv. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]