A hagyományos történelemszemlélet szerint a 15. századtól a 18. század végéig terjedő időszak az európai terjeszkedés kora, amelynek révén – a gyarmatbirodalmak formájában – létrejöttek az első globális politikai és gazdasági rendszerek. Ezt a kezdetektől fogva az európai népek katonai, szervezeti
[>>>]
A hagyományos történelemszemlélet szerint a 15. századtól a 18. század végéig terjedő időszak az európai terjeszkedés kora, amelynek révén – a gyarmatbirodalmak formájában – létrejöttek az első globális politikai és gazdasági rendszerek. Ezt a kezdetektől fogva az európai népek katonai, szervezeti fölényével magyarázzák. A cambridge-i egyetem professzora cáfolja ezt az állítást, azzal érvel, hogy az első hódítók kalandorokból álló kis létszámú különítmények voltak, és az európai katonai fölény legföljebb a tengereken érvényesült, ahol az ázsiai és afrikai szárazföldi népek egyáltalán nem voltak érdekeltek. Ráadásul az európai hódítás nem egyirányú expanzió volt, hanem alkalmazkodás is, hiszen a gyarmatosítóknak figyelembe kellett venniük a birtokba vett területeken élők szokásait, életmódbeli sajátosságait. Sharman ráadásul hozzáteszi, nemcsak az európaiak terjeszkedtek ebben a korban, hanem az ázsiai népek is, az oszmánok, a mongolok és a kínai császárok is. Vagyis a szerző szándéka szerint leszámolna a felfedezések és hódítások kora értékelésének Európa-központú szemléletével. Az olvasmányos, esszéstílusú könyv első, bevezető részében a szerzőnek a föntebb ismertetett koncepciója olvasható, majd három fő részben kifejti állítása bizonyítékait. Az első részben az ibériai konkvisztádorok amerikai hódításait és alkalmazkodni képes akcióit tekinti át. A második részben bizonyítja, hogy a hódítások java része nem államilag irányított folyamat volt, hanem szuverén társaságok kalandos kezdeményezése. Az utolsó fejezetben az oszmánok európai inváziójának eseményeit tekinti át. Az összegző záró fejezetben Sharman a még megoldatlan kérdéseket veti föl, a további lehetséges kutatási irányokat jelölve ki, és visszatérően hangsúlyozza a hódítások korára vonatkozó szemléletmód paradigmaváltásának szükségességét. A jegyzetekkel, bibliográfiával és mutatókkal kiegészített kötet – újszerű megállapításai okán – minden nagyobb történelmi és historiográfiai gyűjteményben helyet kaphat. "www.kello.hu minden jog fenntartva"
[<<<]