A magyar történelem főbb korszakai (pl. Árpád-házi királyok kora, a három részre szakadt ország történelme, romlás és kiútkeresés, dualizmus, a világháborúk, majd a rendszerváltozás) alapján fejezetekre tagolt, kronológiát követő összefoglalás a megszokottól eltérően nem a honfoglalástól, hanem a   [>>>]

A magyar történelem főbb korszakai (pl. Árpád-házi királyok kora, a három részre szakadt ország történelme, romlás és kiútkeresés, dualizmus, a világháborúk, majd a rendszerváltozás) alapján fejezetekre tagolt, kronológiát követő összefoglalás a megszokottól eltérően nem a honfoglalástól, hanem a Kr.e. 6000-től kezdi a magyar nép történetének tárgyalását. A néppé válás évezredeitől indulva arra tesz kísérletet, hogy közérthető formában így a legszélesebb olvasóközönség érdeklődésére is joggal számítva -, a tények és adatok tárgyilagos egymáshoz illesztésével rekonstruálja és közvetítse a magyarságnak, mint egy Európában hazát építő, küzdelmeket, sikereket és veszteségeket átélt nemzetnek Európát meghatározó históriáját. A kényszerű tömörítés elsősorban a megélt történelem teljességének ábrázolására törekszik, így mentes mindenféle ideológiától. A főbb részeket korszakos áttekintések vezetik be, és olyan általános összegzések zárják, amelyek átvezetnek a következő korszakok-fejezetek sajátosságaihoz. Jelzésszerűen törekednek a szerzők az adott kor társadalmának, gazdaságának és kultúrájának rendszerszerű bemutatására, a magyar történelemnek az európai és a világtörténelem vonulatába való illesztésére. [<<<]