A II. József és idősebb Wesselényi Miklós báró ellentétét nagy költői erővel megjelenítő, Kós Károly metszeteivel illusztrált történelmi regényhez Wass Albert írt előszót, Medvigy Endre utószót. A két főszereplő személyében két teljesen idegen világ csap össze, s mindegyik önmagában hordozza
[>>>]
A II. József és idősebb Wesselényi Miklós báró ellentétét nagy költői erővel megjelenítő, Kós Károly metszeteivel illusztrált történelmi regényhez Wass Albert írt előszót, Medvigy Endre utószót. A két főszereplő személyében két teljesen idegen világ csap össze, s mindegyik önmagában hordozza tragikumát. Egyikük egy hatalmas birodalom teljhatalmú ura, másikuk mindössze egy tartomány kis birtoka fölött rendelkezhet. Kegyelmi pillanataikban mindketten érzik, hogy a másik jót akar, de a ráció nem hajlik meg az érzelmek súlya alatt. Egyikük egy letűnt kor szellemével, megcsontosodott szokásrendjével vívja küzdelmét, a modernizáció, a túlélés érdekében, a másik önmagával és ellenfele rendelkezéseivel, ugyancsak a túlélés érdekében. A két férfi között pedig ott áll két asszony is, egyikük puritán erkölcsű, férjéért és családjáért mindenre elszánt feleség, a másik szerencsétlen sorsú, erkölcsileg kevésbé feddhetetlen, de nemes lelkű, szerelme beteljesüléséért hatalmas áldozatokra kész szerető. És a sorsok, vágyak, szándékok egymásba fonódnak, a végeredmény pedig az esetek zömében: csalódások, tragédiák, magány, börtön, halál, és az ezekkel járó vér és gyász. II. József útja rideg, kedélytelen palotai magányba, Wesselényié pedig hideg, koszos, egészséget próbáló börtönmagányba vezet. A kérdés: van-e innen visszaút? És mi lesz a két gyönyörű nővel? Legvégül pedig: mi lesz Erdéllyel? A válasz Nyirő József eme kitűnő művében rejtőzködik.
[<<<]