Halis István városi tanácsos Kanizsa történe-téről írott tanulmánya, amelyben a zárda tör-ténetét dogozza fel. A szerző munkájában így ír a kezdetekről: „A szent ferencrendi szerzeteseket Kanizsára 1415-ben telepítette le Kanizsay János, ki Szalamegye főispánja és esztergomi prímás volt. A török
[>>>]
Halis István városi tanácsos Kanizsa történe-téről írott tanulmánya, amelyben a zárda tör-ténetét dogozza fel. A szerző munkájában így ír a kezdetekről: „A szent ferencrendi szerzeteseket Kanizsára 1415-ben telepítette le Kanizsay János, ki Szalamegye főispánja és esztergomi prímás volt. A török 1600. évi várfoglalásáig a rend temploma a vár bástyái között volt. A szerzetesek osztoztak a vár, a város lakóinak sorsában, a pestis őket is tize-delte, 1545-ben mindegyikük áldozatul esett a járványnak. 1600-1690 között, a török uralom idején a rend elhagyta templomát, a vár visszafoglalása után azonban újra megje-lentek a térítő barátok. 1702-ben kezdődött a templom és a zárda építése, sokáig és sokféle alkut követően készültek az épületek, a tor-nyot csak 1816-ban húzták fel, a toronyóra a következő évtizedben került a helyére. A kriptáról, az ott nyugvókról (1876-ban temet-tek oda utoljára), a harangokról, a rend gyógyszertáráról, a gazdag könyvtárról ír a kicsiny kötetben, amely közli a házfőnökök névsorát is. A 19. század utolsó évtizedére „gyönyörű virágzásnak indult a kanizsai zár-da. (Forrás: Kanizsai Enciklopédia)
[<<<]