Több okból is érdemes ismét kézbe venni Siró Maszamune mangáját: egyrészt egy valódi klasszikussal van dolgunk, amely a rajongók széles tömege mellett utat talált a mangát, vagyis japán képregényt csak ritkábban fogyasztó közönséghez is, másrészt azért is érdemes a The Ghost in the Shell cyberpunk   [>>>]

Több okból is érdemes ismét kézbe venni Siró Maszamune mangáját: egyrészt egy valódi klasszikussal van dolgunk, amely a rajongók széles tömege mellett utat talált a mangát, vagyis japán képregényt csak ritkábban fogyasztó közönséghez is, másrészt azért is érdemes a The Ghost in the Shell cyberpunk világában elmerülni, mert noha még egyelőre sci-finek tűnik mindaz, amit a szerző megálmodott a nyolcvanas évek végén, ahogy a tudomány mai állását nézzük, a robotok és kiborgok korszaka már nincs is olyan messze. A Fumax SF extra név alatt futó sorozat újabb darabjaként megjelent gyűjteményes kötet tehát végre méltó módon nyújtja át a legendás mangát a rajongóknak, valamint mindenkinek, aki szeretne alaposabban megismerkedni Maszamune sajátos világával. A történet szerint a közeli jövőben, a negyedik világháború után a nemzetek korábbi uralmát városállamok és mamutvállalatok rendszere váltotta fel, a világot, s benne minden embert kiterjedt elektromos és kommunikációs rendszer hálózott be. Az emberi elme már nem védett többé, a hekkerek minden adathoz hozzáférhetnek, s ha ez nem lenne elég, a tudatot is képesek manipulálni: emlékeket kitörölni, hozzáadni, módosítani, így alakítva át teljesen a személyiséget. A cyberpunk manga főszereplője egy harcos nő, egy kiborg, akinek emberi agya és fejlett harci képességekkel bíró robotteste van. Kuszanagi Motoko őrnagy és partnere, Bató a 9-es szekció alkalmazásában álló különleges tisztek, akik a legkomolyabb hekkerekre vadásznak, közülük is kiemelkedik a Bábjátékos névre keresztelt bűnöző, akiről később kiderül, hogy egy elszabadult mesterséges intelligencia. De hogy miért akar mindenáron kapcsolatba lépni Motoko őrnaggyal, kiderül a manga végére. A letehetetlen gyűjtemény rajongók számára kötelező, de a popkultúra történetében kiemelt státusza, valamint releváns kérdésfeltevései miatt a szélesebb közönség számára is ajánlható alkotás. [<<<]