„Egy 109 éves ember inspiráló élete alcímmel kelti fel a figyelmet David Von Drehle, aki azután egy példaértékű és meghatóan szép életútra kalauzolja el olvasóit. A regény írója minden este mesélt gyermekeinek, akik folyamatosan azzal nyaggatták, írjon egy kizárólag nekik szóló mesekönyvet. Drehle   [>>>]

„Egy 109 éves ember inspiráló élete alcímmel kelti fel a figyelmet David Von Drehle, aki azután egy példaértékű és meghatóan szép életútra kalauzolja el olvasóit. A regény írója minden este mesélt gyermekeinek, akik folyamatosan azzal nyaggatták, írjon egy kizárólag nekik szóló mesekönyvet. Drehle azonban bevallottan nehezen birkózott meg a feladattal, majd úgy vélte meseregényt nem tud írni, de ezt a kötetet gyermekeinek ajánlja, és az ebben foglalt életbölcsességeknél tartalmasabb útravalót nem is adhatna utódainak. Az író egy napon, a kertvárosban ahol élt családjával, a házukkal szembeni lakóépület előtt meglátta regénye főszereplőjét, az akkor 102 éves Charlie Whitet, aki éppen a barátnője kocsiját mosta. Charlie-t rendkívüli „jelenségnek vélte és azonnal barátságot kötött vele, bár emberi számítások szerint egy 102 esztendősen induló kapcsolat nem igazán tarthat sokáig, de mégis, még 7 évig élvezhették egymás társaságát. Charlie orvos volt, de nem tett semmi különös „óvintézkedést egészsége megőrzésének érdekében, ő „csak a lelkét tartotta mindig „frissen, valami olyan szeretetteljes, életigenlő rácsodálkozással élte a mindennapjait, amely még a háború idején is megóvta őt attól, hogy lélekben megtörjön. Mesél kiskamaszkoráról, a táborról, ahol a felsőbb osztályos fiúk abúzálták őt, de ezt is valami csendes, békességgel és nyugalommal tudta „megsemmisíteni emlékeiben, majd mesél házasságáról, imádott feleségéről, a háborúról, szerelmekről és barátok elvesztéséről. Azokról a 80 éves „fiatalokról, akiket golfban még mindig képes legyőzni. Charlie White akár hétköznapi embernek is tekinthető, de már életkoránál fogva sem az, hiszen akkor született, amikor még nem volt rádió és még akkor is élt, amikor már mindenkinek volt okostelefonja. De a lényeg nem is ebben rejlik, hanem abban a bölcs és csodálatos világszemléletében, amely átsegítette minden nehézségen, az élet dolgaihoz való példaértékű hozzáállása minta lehet mindenki számára, hiszen, ha „csak ennyi kell hogy „Érezz mélyen! Vedd észre a csodákat! Valósítsd meg őket! Néha engedd el magad! Sírj ha kell! Kövess el hibákat! Tanulj belőle!, akkor Charlie mindenki kezébe odaadta a „bölcsek kövét, amely a hosszú élet titka A megható, szívmelengető történet leginkább az idősebb korosztály tagjaihoz talál majd utat, de a legszélesebb körben érdemes ajánlani. [<<<]