Túl kevés maradt ránk a görög-római szépprózából ahhoz, hogy fejlődéstörténetét nyomon követhessük. Maga Apuleius Az aranyszamár történetének magvát sokszor a szavakig, kifejezésekig megegyezően - a II. század elején élt Lukianosz nevű görög szatirikustól vette át, de valószínűleg mindketten   [>>>]

Túl kevés maradt ránk a görög-római szépprózából ahhoz, hogy fejlődéstörténetét nyomon követhessük. Maga Apuleius Az aranyszamár történetének magvát sokszor a szavakig, kifejezésekig megegyezően - a II. század elején élt Lukianosz nevű görög szatirikustól vette át, de valószínűleg mindketten régebbi görög elbeszélésekből merítettek. A regény cselekményét fantasztikus történet keretezi: Lucius, a gazdag és kalandvágyó fiatalember családi ügyekben Thesszáliába megy; Hypata városában egy Milo nevű gazdag uzsorásnál száll meg, akinek felesége a messze földön híres varázslónő, Pamphile, aki Luciust szamárrá változtatja. Emberi értelme megmarad ugyan, de szamárként rengeteg kalandon és szenvedésen kell keresztülmennie, amíg végül Ízisz istennő megkönyörül rajta, és visszaváltoztatja emberré. Lucius hálából Ízisznek szenteli életét, és beavattatja magát az istennő misztériumaiba. Lucius szamár korában változatos kalandokon ment át, gazdái rablók, katonák, mesteremberek, birtokosok voltak. Sok mindent látott és hallott, így a vézna mesére Apuleius betét elbeszélések formájában felfűzheti a görög novellairodalom legszebb gyöngyszemeit, köztük Ámor és Psziché halhatatlan történetét. Néhány borsos anekdotáját még Boccaccio is feldolgozta (A hordó; Az áruló saruk; A kikapós molnárné). A regény színes realista képet fest a kései ókor világáról, sajátos kegyetlenségéről, misztériumairól, de egyszerű, mindennapi életéről is. Stílusa a késői latin próza remeke (ezt Révay kitűnő fordítása magyarul is szépen érvényesíti). Igazi klasszikus, mégis sok-sok évszázada okoz gyönyörűséget az olvasók új meg új generációinak. [<<<]