2022-ben volt a Kner nyomda alapításának (1882) 140. évfordulója. A Magvető Könyvkiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent vaskos (több mint 720 oldalas) kötetet Erdész Ádám történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának nyugalmazott igazgatója rendezte sajtó alá. A Levelek a Kner   [>>>]

2022-ben volt a Kner nyomda alapításának (1882) 140. évfordulója. A Magvető Könyvkiadó Tények és tanúk sorozatában megjelent vaskos (több mint 720 oldalas) kötetet Erdész Ádám történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Békés Megyei Levéltárának nyugalmazott igazgatója rendezte sajtó alá. A Levelek a Kner család életéből 1938–1949 gyűjteményes anyagát, pontosan százhúsz levelet is ő válogatta háromszor akkora forrásanyagból. Ezért a nagy forrásértékkel bíró darabokat szelektálta, valamint azokat, amelyek sokat elmondanak arról, mi volt a korabeli Magyarországon. Ezekben érdekes mikrotörténetek szerepelnek például Budapest felszabadításáról. Talán érdemes is a családi levelezés igazán drámai történetének megismerését az utószóval kezdeni, mert benne Erdész Ádám világos háttérinformációkkal szolgál. A kiadó a nagy múltú nyomdász- és művészdinasztia küzdelmes sorsáról szóló mű megjelenését is úgy időzítette, hogy az április 4-re, Izidor napjára essen, ami a család számára (főleg a dualizmus idején) mindig is kitüntetett nap volt. A kiválasztott levelek keletkezésének kezdetén, 1938-ban a Kner család a magyar könyves iparművész, nyomdász kultúrának az egyik meghatározó famíliája volt. A levelezés első része a zsidótörvények (1938-42) idején vesz drámai fordulatot: az írások a két testvér, a legidősebb Imre és a legkisebb fiú, Albert közötti vitát tükrözik, hiszen az előbbi úgy dönt, hogy Magyarországon marad, bármi történik, az utóbbi pedig – lévén a felesége, Susan Braun amerikai állampolgár – az Egyesült Államokba emigrál 1940-ben. A levélírók közül Albert lesz az egyik főszereplő. Az akkori idők könyves kultúrájának fellegvárába, Chicagóba kerülve, megmutatkozott rátermettsége, kézügyessége, kreativitása, ráadásul az ez idő tájt a szélsőséges specializáció időszakát élő szakmán belül ő átlátta a könyvkészítés egész folyamatát a legapróbb részletekig. Így hamarosan egy nagy cég tervező laboratóriumának vezetője lett. 1941-ig nyugodt, kiegyensúlyozott levélváltások olvashatók, majd a háborús években a levelezés megszakad, s csak 1945 második felében indul újra. Nagy forrásértékű, felkavaró levelek maradtak ránk ebből az időszakból: számos családtag és jóbarát vált a holokauszt közvetlen vagy közvetett áldozatává, s a tragédia feldolgozása mellett az olvasó szeme előtt foszlik szét a régi otthonos világ újraépítésének reménye. Kner Albert ekkoriban írt leveleiben igyekezett a demokráciára és bizalomra épülő amerikai élet előnyeit ecsetelni a nővére, Kner Erzsébet számára, aki utóbb követte példáját, és kivándorolt. A leszármazottakon kívül magyarországi családtagok és neves barátok - művészek, értelmiségiek – számolnak be a háború utáni világ ugyancsak lesújtó hazai állapotáról. A forrásértékű, izgalmas olvasmányt a könyv végén fekete-fehér képek, személynév-mutató és családfák (Kner, Grünberger, Netter) teszik teljessé. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]