„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek – hangzott Neil Armstrong szájából az emlékezetes mondat, mikor 1969. június 20-án lábával a Hold felszínére lépett. Annak fényében, hogy az első műholdat, a Szputnyikot 1957-ben lőtték fel a szovjetek, és hogy Kennedy elnök 1961-ben jelentette   [>>>]

„Kis lépés az embernek, hatalmas ugrás az emberiségnek – hangzott Neil Armstrong szájából az emlékezetes mondat, mikor 1969. június 20-án lábával a Hold felszínére lépett. Annak fényében, hogy az első műholdat, a Szputnyikot 1957-ben lőtték fel a szovjetek, és hogy Kennedy elnök 1961-ben jelentette be a grandiózus tervet, miszerint az Egyesült Államok az évtized végéig embert küld a Holdra, és biztonságban vissza is hozza onnan, egyáltalán nem túlzó ez a mondat. Kevesebb mint tíz év alatt sikerült elérni azt, amit korábban lehetetlennek tartottak, annak fényében különösen, hogy 61-ben a NASA mérnökei még azt sem tudták, hogyan kell pályameghatározást végezni, nem hogy azt, hogyan lőjenek ki egy űrhajót. Az űreszköz kilövése és Hold körüli pályára állítása, nem beszélve a leszállásról, mindenek feletti precíziót követelt. Az Apollo-8 egyik űrhajósának megfogalmazása szerint mindez olyan volt, „mintha körülbelül kilencméteres távolságból kellene eldobnunk egy dartsnyilat egy őszibarack felé úgy, hogy a nyíl csak a barack szőrét érintse, a húsát nem. Ozan Varol asztrofizikus, jogász szerint azonban a bonyolult számításokon és a mérnöki precizitáson túl a siker érdekében egy rendkívüli gondolkodásmódra is szükség volt: annak módjára, ahogy elképzeljük az elképzelhetetlent, és megoldjuk a megoldhatatlant, ahogy a kudarcban a megoldandó feladatot lássuk, nem pedig a leküzdhetetlen akadályt. Meglátása szerint ez az űrkutatói gondolkodásmód mindenki más számára is hasznos lehet, és Armstrong legendás szavainak átfogalmazásával élve, ami „kis lépés a stratégiaalkotásban, hatalmas ugrás a munkában és a magánéletben. A szerző könyvében kilenc űrtudományos alapelvet fejt ki részletesen: elsőként azon négyet, amely a gondolkodásmód beindításról szól (Kilövés), a második fokozat (Gyorsulás) az előzőekben kidolgozott ötletek kipróbálását mutatja be, a harmadik rész (Siker) pedig azzal foglalkozik, hogy miért van szükség a sikerre és a bukásra egyaránt ahhoz, hogy a lehető legjobban kiaknázzuk a lehetőségeinket. A könyvben a lenyűgöző űrtudományos anekdotákkal állítja párhuzamba a történelem, az üzleti élet, a politika és a jog eseményeit, hogy szemléltesse, milyen széles körben alkalmazhatók az űrtudományos gondolkodás alapelvei. A kiadványt jegyzetek, valamint név- és tárgymutató zárja. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]