A matematikus végzettségű tudományos újságíró, Staar Gyula a Természet Világa szerkesztőjeként 1979-ben került kapcsolatba Lovász Lászlóval (1946), aki ebben az évben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ismeretségük munkakapcsolattá fejlődött, miközben az újságíró több mélyinterjút   [>>>]

A matematikus végzettségű tudományos újságíró, Staar Gyula a Természet Világa szerkesztőjeként 1979-ben került kapcsolatba Lovász Lászlóval (1946), aki ebben az évben lett a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. Ismeretségük munkakapcsolattá fejlődött, miközben az újságíró több mélyinterjút készített a tudós matematikussal. Ezek kerültek most együvé e kötetben, igen pontos és hiteles képet rajzolva Lovász László 1978 és 2022 közötti tudományos és közéleti pályájáról, valamint magánéletéről. Staar Gyula az életút mérföldkövei, jelentősebb állomásai és pályaszakaszai alapján alakította ki kötete hét fejezetét, „a legfiatalabb akadémikus színrelépésétől az utóbbi esztendők fejleményeiig. A beszélgetés elején szó esik az első matematika tagozatos középiskolai osztályról a Fazekas Mihály Gimnáziumban, ennek a tanulója volt Lovász László 1962-1966 között. Említődnek fiatalon elért tudományos eredményei, sikerei, amelyeket a számítógéptudomány, a gráf- és az algoritmus-elmélet terén ért el. Ma már látható: kutatásaival utat nyitott a hálózatok (például az internet) tulajdonságainak vizsgálata előtt, és a diszkrét matematika területén is elért komoly eredményeket. A beszélgetések témái között szerepel a diákolimpiákra való fölkészítések kérdése, számos kitüntetése vagy a Nemzetközi Matematikai Unió elnökévé történt megválasztása. Lovász László kifejti, miként változtatta meg a számítógép a természettudósok munkáját; beszél arról is, milyen a matematikus és a számítógép viszonya. A kötet utolsó fejezetében az MTA elnökeként nyilatkozik, fölemlítve tudományszervező munkájának sikereit és elmaradt eredményeit. Mindezek mellett az interjúk készítője az embert is közelebb akarja vinni az olvasóhoz, a családfőt, négy gyermek édesapját. E komoly témák mellett könnyedebbek is szóba kerülnek, például hogy a lányok miért vonzódnak kevésbé a matematikához, mint a fiúk, vagy milyen különbségek vannak a hazai és az amerikai matematikusképzések között. Az archív fotókkal illusztrált interjúk sorából kibontakozó portré és pályarajz a matematikai Nobel-díjaként elismert Ábel-díj átvételéig ad képet a tudósról és munkásságáról. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]