Csak néhány embernek sikerült megszöknie az auschwitzi koncentrációs táborból, köztük Rudolf Vrbának (születési nevén: Walter Rosenbergnek). Egyik fogolytársával, Fred Wetzlerrel közösen tervezték ki a szökés tervét, 1944 áprilisában pedig az akkor tizenkilenc esztendős szlovákiai zsidó fiú és   [>>>]

Csak néhány embernek sikerült megszöknie az auschwitzi koncentrációs táborból, köztük Rudolf Vrbának (születési nevén: Walter Rosenbergnek). Egyik fogolytársával, Fred Wetzlerrel közösen tervezték ki a szökés tervét, 1944 áprilisában pedig az akkor tizenkilenc esztendős szlovákiai zsidó fiú és társa sikerrel járt, és a Visztula egyik mellékfolyójának völgyében dél felé haladva, eljutottak Szlovákiába. Rudolf Vrba fontos feladatának tekintette, hogy elmondja a történetét, hogy a közép-európai zsidók és a nagyvilág is értesüljön arról, hogy az otthonaikból elhurcolt zsidókra nem tisztességes munka, hanem halál vár. Bujkálás közben tollba mondta a tapasztalatait, és így született meg a híres Auschwitz-jegyzőkönyv, mely viszonylag gyorsan eljutott a vezető politikusok kezébe, így Franklin Roosevelt amerikai elnökhöz, Winston Churchill brit miniszterelnökhöz, XII. Pius pápához és Horthy Miklós magyar kormányzóhoz is (a szöveg terjedésének is szerepe lehetett abban, hogy Magyarországon leállították a vidéki zsidóság deportálását). A később biokémikusként dolgozó Vrba történetét először a nyolcvanas évek közepén, tizenkilenc esztendős korában hallotta Jonathan Freedland, mikor egy londoni moziban megnézte a Shoah című, monumentális hosszúságú dokumentumfilmt. A film mély nyomot hagyott benne, főleg hogy barátján és rajta kívül holokauszttúlélők és azok leszármazottjai ültek a nézőtéren, a film interjúalanyai közül pedig a legnagyobb benyomát Rudolf Vrba tette rá. A fiú éppen annyi idős volt, mint Vrba akkor, amikor megszökött Auschwitzból, és annak köszönhetően, hogy megosztotta a történetét, sokak életét mentette meg. Harminc évvel később kezdett komolyan foglalkozni Rudolf Vrba életével, megkereste még élő kortársait, 2020-ban interjút készített első és második feleségével, a Londonban élő Gertával és a New Yorkban lakó Robinnal, valamint áttanulmányozott számos hivatalos dokumentumot, korabeli tanúvallomásokat, emlékiratokat, történészmunkákat a témával kapcsolatban. Így született meg most magyarul is olvasható életrajza, mely a szökés napjával veszi kezdetét, majd onnan kanyarodik vissza az időben, hogy bemutassa Rudolf Vrba előéletét, a majdaneki koncentrációs táborba, majd Auschwitzba érkezését, az ott eltöltött közel két évet, a szökés előkészületeit és kivitelezését, na és persze azt is, hogy mi minden történt vele azt követően. A kötetet jegyzetek, bibliográfia és névmutató zárja. Az Auschwitz-jegyzőkönyv utóéletének magyarországi vonatkozásait is tárgyaló kötet széles körben ajánlható beszerzésre. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]