Az Ószövetség történetei látszólag távol állnak a kortárs mindennapoktól, ősi tanulságos történetekként tekint rájuk, amelyek egy merőben más társadalmi közegben élő emberekről tudósítanak. Lovas András arra vállalkozott, hogy Jákob történetén keresztül bemutassa: egy kicsapongó, sőt botrányos   [>>>]

Az Ószövetség történetei látszólag távol állnak a kortárs mindennapoktól, ősi tanulságos történetekként tekint rájuk, amelyek egy merőben más társadalmi közegben élő emberekről tudósítanak. Lovas András arra vállalkozott, hogy Jákob történetén keresztül bemutassa: egy kicsapongó, sőt botrányos életet élő fiatalból is válhat spirituális vezető, ha meghallja Isten elhívását, életét ezt követően az isteni parancsnak szenteli. A szerző alapvetően protestáns kontextusban beszél a spirituális vezető alakjáról és szerepéről. Jákobban a gyülekezeteket vezető lelkipásztorokat, presbitereket látja megtestesülni, akik ma is arra hivatottak, hogy vezessék a rájuk bízott embereket. Jákob példáján keresztül az olvasók a vezetők emberi arcát is megismerhetik: nincs hibátlan, nincs bűntelen ember. A kulcs nem is abban keresendő, hogy mindenki ilyen irreális célokat hajszoljon. Az isteni terv ennél sokkal bonyolultabb, nehezen szétszálazható. A szerző az ószövetségi helyek szoros olvasásán keresztül vezeti végig olvasóit ezen a nem mindennapi családtörténetet. Nem véletlen, hogy Ábrahám leszármazottai olyan jeles írókat is megihlettek, mint például Thomas Mann, aki József és testvérei (legutóbb: 202310171) című monumentális regényének első felét Jákobnak szentelte. A második gyermekből hogyan lesz csel révén végül az áldást hordozó kiválasztott, miként fogadja el Jákob az isteni kiválasztottságot, hogyan próbál küzdeni ellene, majd mikor jön el az a pont, amikor enged az isteni akaratnak, s később ebből mennyit profitál mint tehetős családapa, egy születő nemzet ősatyja. Lovas András könyve e kérdésekre ad választ a kérdés iránt érdeklődő olvasóknak. A könyv nagy erénye, hogy képes megszólítani a nem-keresztény olvasókat is. [<<<]