Várostörténeti tanulmány. „Nagy-Kanizsa eredete s viszontagságai című első fejezeté-ben a 16. századtól kezdődően ismerteti az eseményeket. Témáit a végvári élet, a vár védői adják. Beszámol a vár elfoglalásáról, visszavívásának kísérleteiről, az 1690. évi visszafoglalásról. A történetmondás itt
[>>>]
Várostörténeti tanulmány. „Nagy-Kanizsa eredete s viszontagságai című első fejezeté-ben a 16. századtól kezdődően ismerteti az eseményeket. Témáit a végvári élet, a vár védői adják. Beszámol a vár elfoglalásáról, visszavívásának kísérleteiről, az 1690. évi visszafoglalásról. A történetmondás itt meg-szakad. A továbbiakban 16. és 17. századi leveleket közöl a szerző, és a nyelvemlékek-ben „az akkori magánélet viszonyait illetőleg hű adatokra találunk. A kötet érdekes feje-zete a „város mezőgazdasági-, iparüzleti-, kereskedelmi statistikája című rész, amiben alapvető és sokrétű ismeretek találhatók a városról, a tájról, az éghajlatról, a termőföld nagyságáról, a népesség összetételéről, öltöz-ködési szokásairól, egyéb, a korabeli világra jellemző jelenségekről, például az évente született szerelemgyermekek pontos számá-ról. A kanizsaiak beszédmódját szöveges példákkal illusztrálja. Az iparosok közül töb-beket bemutat, olvashatunk szabó, cipész, órás és szűcs mesterekről egyaránt. Bemutat-ja a gimnáziumot, az evangélikusok és az izraeliták iskoláját. Kisdedóvót is említ, effé-le intézmény 1861-ben már működött a vá-rosban. Említést tesz a polgári egyletről, a két gyógyszertárról, az orvosokról, a város új épületekkel való gyarapodásáról és néhány vendéglátóhelyről. E részek egyfajta ke-resztmetszetét adják a korszak kanizsai tár-sadalmának. (Forrás: Kanizsai Enciklopédia)
[<<<]