Tersánszky Józsi Jenőt, a Kakuk Marci íróját főként regényeiről, kisregényeiről ismeri az olvasóközönség, pedig novellisztikája legalább olyan egyedi és jelentős, mint nagyepikai életműve. Rövidprózái sajátos kettősséget mutatnak, egyfelől kötődnek a magyar elbeszélő irodalom anekdotikus   [>>>]

Tersánszky Józsi Jenőt, a Kakuk Marci íróját főként regényeiről, kisregényeiről ismeri az olvasóközönség, pedig novellisztikája legalább olyan egyedi és jelentős, mint nagyepikai életműve. Rövidprózái sajátos kettősséget mutatnak, egyfelől kötődnek a magyar elbeszélő irodalom anekdotikus hagyományaihoz, másfelől stílusukat tekintve a 20. századi modern prózanyelv előfutárainak tekinthetők. Együtt van bennük a vaskos realizmus, a naturalizmus kendőzetlensége és a novellaszerkesztés – cselekményívben megmutatkozó – klasszikus kompozíciója. Az író, az 1920-as, 30-as években írt novelláival sajátos „félvilágot hozott be a magas irodalomba, a kisemberek sorsepizódjaiban mutatott meg egy kissé bizarr, mégis mindenki számára ismerős világot: a kocsmák, kávéházak, bérházak, őrszobák világát, a régi Budapest éjszakai és hajnali atmoszféráját, és mindezeket biztos kézzel vezetett cselekmény és pontos lélekrajz útján, valamint remekül megrajzolt figurákkal. Ilyen alak a részeges Soltánfy László, aki szinte keresi a bajt a budapesti éjszakában, hogy aztán története szinte burleszk fordulatot vegyen (Ez gyilkosság!). Másik, az élet peremén élő figurája Bedő Tamás, aki folyton sikeres nőhódításokról ábrándozik, ám amikor a padon mellé ül egy csinos fiatal lány, szinte kétségbeesik. Aztán kínjában mégis föltámad benne a férfivirtus, ha csak percekre is (Az aszfaltbetyár). Minden novellája hátterében ott húzódik a csöndes emberség, az együttérzés gondolata, akkor is, ha egy igáslovat ütlegelnek (Az öröm), akkor is, ha a nyilas suhanc egy zsidó férfit bántalmaz (A megelőzött pofon). Tersánszky témamotívumai között kiugró jelentősége van a történelmi eseményeknek, így az I. világháború frontélményeinek (A Borzalmak hegye; A nagyszerű födözék; A két fivér), illetve Budapest II. világháború alatti ostromának (Rózsit elsiratom; A pecsét). A válogatáskötet az 1910 és 1947 között keletkezett novellákból több mint harmincat tartalmaz, olyan műveket, amelyek érzékletesen kirajzolják novellisztikája egyedi sajátosságait, és amelyek szinte magukkal sodorják az olvasókat egy különös, mégis ismerős világba. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]