A Szerbia középkori története alcímű, a szélesebb körű érdeklődőközönségnek szánt, ismeretterjesztő stílusú kötetkét szempontból is fontos olvasmány. Egyrészt a sok évszázadosmagyar-szerb együttélés ellenére a hazai közönség keveset tud e délszlávnép múltjáról; másrészt a szerb középkor számos   [>>>]

A Szerbia középkori története alcímű, a szélesebb körű érdeklődőközönségnek szánt, ismeretterjesztő stílusú kötetkét szempontból is fontos olvasmány. Egyrészt a sok évszázadosmagyar-szerb együttélés ellenére a hazai közönség keveset tud e délszlávnép múltjáról; másrészt a szerb középkor számos tényezője máig meghatározzae balkáni nemzet közgondolkodását, szellemét. A Balkán történelmének kutatója,Gál Judit szerint Szerbia ugyan közel van, mégis távoli világ számunkra, e világmegismerése viszont hozzásegíthet a szerbség gondolkodásának megértéséhez.A szerző a szerbek 7. századi balkáni betelepedésétől 1549-ig, Szendrő váránakelestéig, a szerbek lakta terület török uralom alá kerüléséig tárgyalja a históriaeseményeit, illetve követi folyamatait. A könyv hét fejezetéből négy kronológiairendben ismerteti a letelepedés máig homályos körülményeit, a folyton kiújulódinasztikus küzdelmeket, amelyeknek egyik meghatározó tényezője volt a Bizáncés a bolgárok közötti lavírozás. Részletesen tárgyalja a szerb államiság létrejöttétet,amelynek döntően fontos eleme volt a kereszténység fölvétele. A harmadikfejezetben foglalkozik Szerbia 12. századi aranykorával, a fiatal állam Bizánccalszembeni ellenállásával, a Magyarországgal való szövetségesi kapcsolattal.Stefan Nemanja uralkodásával, 1166-tól új dinasztia fölemelkedése kezdődöttmeg; a később szentté avatott uralkodó kapcsolta össze végleg az államot és az ortodox egyházat. A 13–14. század folyamán Szerbia a Balkán legerősebbállamává vált, sőt Dušan cár idején (1336–1356) igazi birodalom lett. Amilyenimponálóan gyors volt a szerb államiság kialakulása, olyan fájdalmasan gyorsvolt a birodalom bukása, amelyet a gyönge kezű uralkodók miatti belső széthullásután a török hódítás pecsételt meg. A kronológiai rendű fejezeteket háromtematikus egység követi, ezekben a szerző áttekinti a középkori szerb-magyarkapcsolatok históriáját, a szerbség gazdaság- és társadalomtörténetét, valamintaz állam és az egyház szoros kapcsolatát. A jegyzetekkel, bibliográfiával és melléklettelkiegészített, olvasmányos stílusú, igényes tudománynépszerűsítő könyvminden történelmi gyűjteményben helyet kaphat. [<<<]