A történész, levéltáros Kováts Judit első regénye, a Megtagadva (2012) a második világháború idején játszódik; narrátora és főhőse, Somlyói Anna a háborús asszonysors megtestesítője. Az Elszakítva időbeli folytatása az első regénynek: 1944 és 1953 közötti időszakban kíséri figyelemmel két felvidéki   [>>>]

A történész, levéltáros Kováts Judit első regénye, a Megtagadva (2012) a második világháború idején játszódik; narrátora és főhőse, Somlyói Anna a háborús asszonysors megtestesítője. Az Elszakítva időbeli folytatása az első regénynek: 1944 és 1953 közötti időszakban kíséri figyelemmel két felvidéki család, az Engelhartok és a Wildnerek két nemzedékének történetét, éspedig azzal a tanulsággal, hogy a háború végével egyáltalán nem értek véget az emberi szenvedések, csupán más formában folytatódtak. (Jellemző, sőt jelképes eset, amikor a regény egyik mellékszereplője, Teichner doktor hazakerül Auschwitzból, és máris börtönbe vetik "háborús bűnösökkel való kollaborálás" vádjával.) Ismert történelmi tény, hogy a világháború után Csehszlovákiában voltaképp folytatódott a nemzeti alapú kollektív büntetés, ezúttal a németekre és a magyarokra várt a kitelepítés, a deportálás vagy a magyar-szlovák lakosságcsere drámája. Kováts Judit tehát ezúttal is a 20. század nagy európai kataklizmáját választotta regénye időkeretéül, de a történet a történelmi események emberi dimenzióit ábrázolja. A határ- és az impériumváltozások, a teljes jogfosztottság, a totális kiszolgáltatottság állapotába jutó magyarság többszörös sorsválasztás elé kerül, miközben sejti vagy akár tudja is --, hogy bármiként dönt, lehetetlen helyzetbe kerül. Hiszen mind Csehszlovákiában, mind Magyarországon fokozódik az osztályharc, és ebben a helyzetben az Engelhartokra és a Wildnerekre itt is, ott is a nélkülözés, a megaláztatás vár. Ebben a kollektív nyomorúságban talál egymásra a két szerelmes, Engelhart Kinga és Wildner András, akik azonban a lezáródó határ két oldalán rekedve kell, hogy éljenek: vagyis Elszakítva. A felvidéki fiatalok ugyanis Magyarországon tanulnak, a határon átszökdösve ingáznak az otthonuk és az iskola között. Azután egy nap a határ lezárul, nincs többé ingázás, és a történelmi pillanat véletlenje elszakítja őket egymástól. A szerelmesek családi és emberi környezetében ott kavarog az egész II. világháború utáni Kelet- és Közép-Európa drámai históriája: a szlovákok, németek, ruszinok, magyarok, a birtokosok, a polgárok, a kisemberek egyéni sorsa és sorsközössége, hiszen valamennyien alávetettjei a történelmi fordulatoknak. Az emberek becsomagolt holmijaik között élnek, mert tudják, hogy el kell hagyniuk otthonukat; a kérdés csak az, hogy Morvaországba kényszermunkára deportálják őket, vagy Magyarországon kell új életet teremteniük. És hogy 20 kilós vagy 50 kilós csomagot vihetnek-e magukkal. Az írónő a történész alaposságával és a regényíró cselekményalakító, szereplők sokaságát mozgató képességével ábrázolja az Engelhartok és a Wildnerek családtörténetének négy-öt esztendejét. Áttételesen: a történelmi korforduló emberi históriáját és az emberi sorsfordulók történelmi indítékait. "www.kello.hu minden jog fenntartva" [<<<]